Recent developments in US-Russian relations, marked by a diesel agreement between Donald Trump and Vladimir Putin, have stirred international politics. This accord led to a partial easing of sanctions on Russian energy exports. Concurrently, Trump announced an energy ceasefire between Ukraine and Russia, a move that reportedly surprised Ukrainian President Volodimir Zelenszkij.
Following these events, Trump criticized Zelenszkij and suggested Ukraine needs a new leader. Washington also hinted at limiting military and intelligence support to Kyiv.
A közelmúltban Donald Trump és Vlagyimir Putyin dízelmegállapodást kötött, amelynek értelmében az Egyesült Államok részlegesen enyhítette az orosz energiahordozók exportjára vonatkozó szankciókat. Ezt követően az amerikai elnök váratlanul energetikai tűzszünetet hirdetett Ukrajna és Oroszország között, amelyről az ukrán elnök nem kapott előzetes tájékoztatást. Trump élesen bírálta Zelenszkijt, kijelentve, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége.
Washington korlátozhatja az Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatást. Kosztur András geopolitikai elemző szerint ez a dízelmegállapodás elsősorban az Egyesült Államok ukrajnai rendezéssel kapcsolatos politikájának újabb irányváltását jelzi, az energiaárak alakulása másodlagos szempont. Az elemző rámutatott, hogy az energetikai tűzszünetet az amerikaiak úgy értelmezik, hogy az ukránok nem támadhatják az orosz olajipari létesítményeket.
Kosztur András felidézte, hogy Trump tavalyi beiktatásától a Putyinnal tartott alaszkai találkozójáig egy amerikai-orosz alku körvonalazódott. Ekkor még reálisnak látszott, hogy Moszkva és Washington kölcsönösen elfogadható feltételekben állapodhat meg.
Az oroszok azt várták, hogy az amerikaiak elfogadtatják ezeket a feltételeket az ukránokkal és az európaiakkal, akár nyomásgyakorlással is, ahogy azt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes is kijelentette. Azonban tavaly nyár óta az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen.
Trump aláírta a Lindsey Graham szenátor nevével fémjelzett, "pokoli szankciókról" szóló törvényt, amely lehetővé teszi az orosz kereskedelmi partnerek sújtását is. Felmerült a Patriot-rakéták ukrajnai gyártása, és nyilvánvalóvá vált, hogy amerikai segítség nélkül az ukránok oroszországi mélységi csapásai sem lennének hatékonyak.
Úgy tűnt, az európaiak és az ukránok meggyőzték az amerikai elnököt, hogy tartson ki Ukrajna támogatása mellett. Ehhez képest az elmúlt napok eseményei egy újabb fordulatot jeleznek, amely Ukrajna békére kényszerítését célozhatja.
A dízelmegállapodás és az energetikai tűzszünet egyértelműen Oroszországnak kedvez. Az orosz olajipar fellélegezhet, mivel a Graham-féle szankciók bevezetése valószínűleg elmarad. Az amerikai értelmezés szerint az ukránok nem támadhatják az orosz olajipari létesítményeket.
Az oroszok nagyszabású támadást indítottak az ukrán energetikai rendszer ellen, tesztelve az amerikai álláspontot. Ha elmarad az amerikai reakció, az megerősíti ezt az értelmezést.
Emellett az Egyesült Államok kevesebb hírszerzési adatot oszt meg az ukránokkal az orosz ballisztikus rakéták indításáról, ami többször is előfordult, és aligha magyarázható véletlennel, bár az információk teljes visszatartásáról még nincs szó. Az amerikaiak korlátozták a Starlink használatát is, sebességhatárt állítva be.
E sebességhatár felett a rendszerhez kapcsolódó objektumok elveszítik a kapcsolatot. Az ukránok szerint emiatt több műveletük kudarcba fulladt, mivel nem kaptak figyelmeztetést, ami egybeesik azzal, hogy Elon Musk ismét bírálta Zelenszkijt.
Donald Trump célja lehet egy olyan helyzet megteremtése, amelyben sem Kijevnek, sem Moszkvának nincs más választása, mint az általa javasolt kompromisszumos megoldás elfogadása. Ennek a béketervnek a lényege, hogy a háborút a jelenlegi frontvonalak mentén állítanák meg. Ukrajna elismerné az orosz fennhatóságot az elfoglalt területek fölött, cserébe jelentős nyugati befektetéseket és NATO ötös cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat kapna, Oroszországgal szemben pedig feloldanák a szankciókat.
Egyelőre sem Kijev, sem az európaiak, sem Moszkva álláspontja nem ismert erről a tervről, amelyet az amerikaiak először Kijevvel és Európával akarnak elfogadtatni. Washington a segítségmegvonással "bátoríthatja" Kijevet, míg Moszkvával szemben a "korbács és kenyér" politikáját alkalmazhatja. Ez a szankciók fokozatos enyhítése mellett fenntartja a szigorúbb intézkedések lehetőségét.
Az elemző szerint Oroszország számára kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Államok ne térjen vissza Ukrajna támogatásának korábbi politikájához, ezért Moszkva engedékenyebbnek mutatkozhat a tárgyalásokon. Az orosz-amerikai kapcsolat alakulása a Donbasz kérdésében mutatott hajthatatlanságtól függhet, mivel az amerikaiak nem kívánják nyíltan felszólítani Ukrajnát területei feladására. Az oroszok viszont az ukrán csapatok visszavonását tekintik a tűzszünet előfeltételének.
Az Egyesült Államok előtt három lehetőség áll, és az amerikai politika elmúlt időszakban tett lépéseiben mindhárom forgatókönyvre utaló jeleket találhatunk. Európa és az Egyesült Államok viszonya ismét elmérgesedhet, mivel az európai politikai fősodor továbbra sem hajlandó változtatni az Ukrajna támogatásával kapcsolatos álláspontján.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása