Az Európai Unióban hiányzó egységes járműnyilvántartás miatt a használt autók előélete gyakran homályos marad. Ez a helyzet kedvez a csalóknak, és nehéz helyzetbe hozhatja azokat a becsületes eladókat is, akik nem tudnak az autók rejtett hibáiról. Egy ilyen ügyben indult per Magyarországon, amelyben egy Volvo V60-as tulajdonosa került nehéz helyzetbe, miután az általa eladott járműről kiderült, hogy manipulált futásteljesítménnyel rendelkezik.
Zoltán 2019 májusában vásárolt egy 2014-es Volvo V60 PHEV modellt egy berlini kereskedésből, körülbelül 4,4 millió forintért. Az autót felesége nevére íratta, majd fél év gondtalan használat után, 2019 decemberében eladásra kínálták. Lajos megvásárolta a járművet 5,2 millió forintért, ekkor a kilométer-számláló 168 ezer kilométert mutatott.
Röviddel a vásárlás után Lajos problémákat észlelt az autóval: az adaptív tempomat és a sávtartó asszisztens hibásan működött, a jármű pedig kóválygott az úton. Magánszerelőhöz fordult, aki szoftveres manipulációt, nagyobb kormány holtjátékot, kopott fékeket és a szervizkönyvbe való beavatkozást gyanított. Felmerült az óratekerés lehetősége is, bár a szerelő nem tudta pontosan meghatározni a manipuláció mértékét.
Lajos az Auto DNA szolgáltatás jelentését is letöltötte, és felvette a kapcsolatot egy holland szakszervizzel, amely korábban karbantartotta az autót. A szerviz válasza szerint 2018 decemberében az autó futásteljesítménye 227 ezer kilométer volt, ami 74 ezer kilométerrel több, mint amennyivel Zoltán később megvásárolta. Ez megerősítette a gyanút a kilométeróra-manipulációról.
Az óratekerés Magyarországon bűncselekménynek minősül, azonban a bizonyítása rendkívül nehéz. Az ilyen esetekben a károsultak gyakran az adásvételi szerződés hibás teljesítése miatt indítanak eljárást. Lajos kezdetben az autó visszavásárlását kérte Zoltántól, aki azonban nem volt hajlandó erre, mivel állítása szerint nem tudott a manipulációról, és félt, hogy az autó eladhatatlanná válik.
Zoltán felajánlott egy nem meghatározott összeget a per elkerülése érdekében, de a felek nem jutottak egyezségre. Lajos ügyvédet fogadott, és szerződésszegésre hivatkozva követelte az autó visszavásárlását. Zoltán nem reagált a felszólításokra, majd a fizetési meghagyásra ellentmondással élt, így az ügy perré alakult.
A per kezdetén a vevő ügyvédje fogyasztói szerződésnek minősítette az adásvételt, arra hivatkozva, hogy Zoltán üzletszerűen foglalkozik autókereskedelemmel, amit egy az autóban talált névjegy is alátámasztott. Zoltán viszont azt állította, hogy hobbiszinten foglalkozott autókkal, a Volvót családi célra vette, és magánszemélyként adta el. A bíróság később megállapította, hogy a szerződést magánszemélyek kötötték, nem pedig fogyasztói szerződés volt.
A futásteljesítmény manipulációja jelentősen befolyásolja egy használt autó értékét és műszaki állapotát. Bár sokan úgy vélik, hogy az állapot fontosabb, a kilométerek száma kulcsfontosságú a kötelező karbantartások ütemezése szempontjából, és komoly anyagi vonzattal járhat. Lajos 2020 májusában 330 ezer forint értékben cseréltette ki a vezérlést, vízpumpát, fékeket és végeztetett éves karbantartást az autón, hogy megóvja az állapotát, de a vita miatt nem használta azt.
A Hovány márkaszerviz is megerősítette, hogy az autó szoftverébe belenyúltak, ami a távolságtartó asszisztens hibás működését okozta. A szerviz azonban nem tudta azonosítani a manipuláció elkövetőjét és idejét, ahogy a valós futásteljesítményt sem tudták pontosan megállapítani. 2020 júniusában a számláló váratlanul 168 ezerről 247 ezer kilométer közelébe ugrott.
A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő a korábbi szervizadatok és statisztikai átlagszámítások alapján becsülte meg a valós futásteljesítményt, amely az eljárás idején körülbelül 257 ezer kilométer lehetett. Lajos további 442 ezer forintot költött javításokra, beleértve a kormánymű és a segélyhívó rendszer akkumulátorának cseréjét.
Az ügy rávilágít a használt autók importjával járó kockázatokra, különösen az egységes európai járműnyilvántartás hiányában. Az eladónak, Zoltánnak, a bírósági ítélet értelmében több mint 4,5 millió forint kártérítést kell fizetnie a vevőnek. Ez az összeg magában foglalja a vételárkülönbözetet, a javítási költségeket és egyéb felmerült kiadásokat.
Zoltán számára ez komoly anyagi terhet jelent, és felveti a kérdést, hogy miként tudná behajtani az összeget az eredeti német eladón. Az eset precedenst teremthet hasonló vitás ügyekben, hangsúlyozva a járműelőélet alapos ellenőrzésének fontosságát, még magánszemélyek közötti adásvétel esetén is. A per eredménye aláhúzza, hogy a rejtett hibákért és a futásteljesítmény manipulációjáért az eladó felelősséggel tartozhat, függetlenül attól, hogy tudott-e róluk.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása