Kollai István, a Tisza-kormány határon túli magyarságért felelős helyettes államtitkára a Kolozsvári Magyar Napokon képviselte Budapestet, ahol Tarr Zoltán miniszter üzenetét is felolvasta. Ez az alkalom jelentette a Tisza-kormány nemzetpolitikájának első hivatalos bemutatkozását a határon túli közösségek előtt. A kormányváltás óta érzékelhető távolságtartás alakult ki a budapesti vezetés és az erdélyi politikai elit között, amit az RMDSZ rádióhálózat-felvásárlási terve körüli feszültség is jelzett.
A helyettes államtitkár sűrű programot bonyolított le Kolozsváron, pódiumbeszélgetéseken és közönségtalálkozókon vett részt, augusztus 20-át pedig Gyergyószentmiklóson töltötte. Interjújában a forrásátvilágítások tétjéről, az online térben dúló kommentháborúkról, az RMDSZ-hez fűződő viszonyról és a Tisza-kormány formálódó nemzetpolitikai stratégiájáról beszélt.
A Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján Kollai István, a Tisza-kormány képviseletében, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter levelét olvasta fel. Ez az esemény kiemelt érdeklődésre tartott számot, mivel a tavaszi magyarországi kormányváltás óta némi távolságtartás volt tapasztalható a Tisza-kormány és a határon túli közösségek, különösen az erdélyi politikai elit között. A helyzetet tovább árnyalta az RMDSZ azon szándéka, hogy felvásárolja az Erdélyi Médiatér Egyesület rádióhálózatát, amit a Tisza-kormány barátságtalan lépésként értékelt.
Kollai István a fesztivál során aktívan részt vett a helyi közéletben, Grezsa Csaba főkonzullal pódiumbeszélgetésen, majd telt házas közönségtalálkozón is megjelent. A Babes–Bolyai Tudományegyetem panelbeszélgetésein is felszólalt, majd augusztus 20-án Gyergyószentmiklóson, egy helyi lovas ünnepen vett részt. Ezek a találkozók lehetőséget teremtettek a Tisza-kormány nemzetpolitikai elképzeléseinek közvetlen bemutatására és a helyi igények megismerésére.
A magyarországi és az erdélyi magyar társadalom közötti távolságérzet az elmúlt 10-15 év eltérő életélményeiből fakad. A budapesti államilag irányított média mindkét oldalon információs burkokat hozott létre, így Erdélybe nem jutott el a magyarországi változási igény valódi oka. Nem érzékelték a mindennapi korrupciós mechanizmusok fojtogató hatását, a kormányzati klikkekhez nem tartozók karrierlehetőségeinek ellehetetlenülését, valamint az oktatásban végbement „Huxit” jelenséget, mely az Erasmus-programokból való kiszorulást jelentette.
A magyarországi lakosság döntő többsége felismerte, hogy az Európai Unióval folytatott érdekharc és az oroszbarát politika nem a nemzeti szuverenitást szolgálja, hanem egy szűk kör magánvagyon-felhalmozását védi. Ez a politika még a Lengyelországgal ápolt történelmi szövetséget is képes volt lerombolni. Az online térben dúló kommentháborúk további problémát jelentenek, mivel bizalmatlansági spirálokat indíthatnak el, elmélyítve a szakadékot a békülés előtt.
Kollai István hangsúlyozta, hogy a kommentelők indulatai nem azonosak a kormányzat álláspontjával, és ebben a helyi szereplők segítségét kéri a félreértések eloszlatásában. A Tisza-kormányban olyan külpolitikusok dolgoznak, akik hisznek a nemzeti közösségek emancipációjában, és nem köthetők a korábbi, kettős állampolgárságot elutasító időszakhoz. A mérgező kommentáradat jelenleg visszatartja a magyarországi politikusokat az azonnali látogatásoktól, de a középtávú cél a közvetlen személyes párbeszéd helyreállítása.
A politikumnak felelőssége van a közhangulat formálásában, és a magyarságpolitikának szakmai munkával kell fenntartania az érdeklődést és a közös tudást. A Tisza-kormány igyekszik megértetni a magyarországi társadalommal a határon túliak speciális problémáit, és az érzelmi kötődés fontosságát a támogatásokon túl. Ugyanakkor elvárja az erdélyi politikumtól, hogy vegye ki részét a felelősségből, és magyarázza el helyben, hogy Magyarországon egy félrecsúszott nemzeti projektet próbálnak helyrehozni, nem pedig nemzetellenes fordulat történt.
Ehhez bizonyos szintű önkritikára és bátorságra van szükség a helyi politikai vezetőktől és véleményformálóktól. Fontos, hogy nyíltan felvállalják annak kimondását, miért jutott Magyarország a választás előtti súlyos erkölcsi, gazdasági és működési válságba, és miért omlott össze az „Orbán-rendszer”. A budapesti kormányzat elvárja, hogy az erdélyi elit ne erősítse a tévképzeteket és a virtuális feszültséget, hanem segítse a változások valódi okainak megértését.
Az átvilágítás folyamata nem a kollektív bűnösség felvetéséről szól, hanem az egyéni felelősségek tisztázásáról a nagyobb támogatási mechanizmusokban. Az átvilágításnak emellett van egy masszív szakmai oldala is, melynek célja a valós igények és azok kielégítésének mechanizmusainak feltárása az elmúlt évekből. A Bethlen Gábor Alap forrásainak korábbi, egyedi kérelmeken alapuló elosztása átláthatatlan rendszert eredményezett, ami bizonytalanságban tartotta a kérelmezőket.
A Tisza-kormány többéves normatív támogatásokban és nyílt pályázatokban gondolkodik a kiszámíthatóbb működés érdekében. Ehhez elengedhetetlen a párbeszéd a különböző területek szereplőivel, például oktatási szakemberekkel és szórványkollégiumokkal, az igények és hiányosságok feltárása céljából. A cél egyértelműen a természetes, közvetlen személyes párbeszéd visszaállítása a magyarországi és az erdélyi politikai szereplők között, a bizalmi spirálok erősítése és a szakadékok betemetése érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása