A Chicagói Egyetem Klímahatási Laborjának (Climate Impact Lab) elemzése aggasztó előrejelzéseket tartalmaz a közelgő El Niño időjárási jelenség várható hatásairól. Az elemzés szerint a jelenség által okozott extrém hőség miatt 2027 februárjáig globálisan akár 451 ezer többlethalálozás is bekövetkezhet. Ez a szám a globális éghajlatváltozás súlyosbító hatásaival együtt értendő, és rávilágít a szélsőséges időjárási események emberi életre gyakorolt potenciális pusztító erejére.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely során a Csendes-óceán egy része, különösen az amerikai partok közelében, szokatlanul felmelegszik. Ez a felmelegedés alapvetően felborítja a megszokott időjárási mintázatokat, globális szinten érezhető hatásokkal. Például a dél-amerikai sivatagos partvidékek jelentős mennyiségű csapadékot kaphatnak, miközben nyugatabbra, például Indonéziában és Ausztráliában súlyos aszályok alakulhatnak ki.
A tudósok szerint a mostani El Niño rendkívül erősnek ígérkezik, és akár rekordokat is dönthet intenzitásában, várhatóan egészen jövő februárig kitartva. A hőség mellett a jelenség más potenciálisan halálos veszélyeket is magával hozhat, mint például kiterjedt erdőtüzeket, pusztító árvizeket és hosszan tartó szárazságokat. Ezek az események tovább súlyosbíthatják a helyzetet, különösen a már amúgy is sérülékeny régiókban.
A tanulmányt a Chicagói Egyetem Klímahatási Laborjának tudósai, közgazdászai és adatmérnökei készítették, akik egy multidiszciplináris megközelítéssel vizsgálták az El Niño hatásait. Elemzésük arra a következtetésre jutott, hogy a globális éghajlatváltozással együtt az El Niño katasztrofális következményekkel járhat. Michael Greenstone, a labor vezető kutatója és az elemzés egyik szerzője kiemelte, hogy míg korábban a hőmérséklet terményekre gyakorolt hatását tudták előre jelezni, most már a legrosszabb kimenetel, az emberi halálozás előrejelzésére is képesek.
Greenstone hangsúlyozta, hogy a becsült 451 ezer haláleset mögött valós emberek állnak: szülők, gyerekek, nagyszülők, szomszédok, akik a mindennapi életüket élik. Ez a megjegyzés rávilágít az adatok mögötti emberi tragédiára, és arra, hogy a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek közvetlenül érintik az egyének életét. A kutatók célja, hogy a tudományos eredményekkel felhívják a figyelmet a sürgős cselekvés szükségességére.
A 2026/27-es El Niño várhatóan 1,2 Celsius-fokkal emelheti meg a globális átlaghőmérsékletet, ami egy olyan mértékű felmelegedés, amelyet a tudomány korábban csak a következő húsz évre prognosztizált. Ez a jelentős hőmérséklet-emelkedés 44 százalékkal több hőhullámos napot eredményezhet világszerte, ami különösen nagy terhet ró az emberi szervezetre és az infrastruktúrára. A kutatók ezért a mostani El Niñót "képeslapnak a jövőből" nevezik, utalva arra, hogy ez a jelenség előrevetíti, mi vár ránk a jövőben az éghajlatváltozás miatt.
A becsült többlethalálozások jelentős része a globális Délen, különösen olyan országokban várható, mint Nigéria, Szudán, Brazília, India és Indonézia. Ezek a régiók gyakran kevésbé felkészültek az extrém időjárási körülmények kezelésére, és lakosságuk sérülékenyebb a hőség és az egyéb katasztrófák hatásaival szemben. Még az Egyesült Államokban is mintegy 3500 ember halálával számolnak a tanulmány szerint. Az adatok aláhúzzák a globális egyenlőtlenségeket az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességben.
Fontos megjegyezni, hogy a tanulmányt még nem lektorálták, ami azt jelenti, hogy a tudományos közösség még nem ellenőrizte és hagyta jóvá annak módszertanát és eredményeit. A kutatás alapja egy kiterjedt összehasonlító elemzés, amely 24 ezer régió hőmérsékleti adatait, halálozási statisztikáit és időjárási előrejelzéseit vette figyelembe. Bár a módszertan részletes, egyes szakértők óvatosságra intenek a 451 ezres szám "készpénznek vételével" kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ez inkább egy modellezés eredménye, semmint egy abszolút előrejelzés.
A dokumentum szerzői azonban szándékosan hozták nyilvánosságra az eredményeket még a lektorálás előtt. Céljuk az volt, hogy időben figyelmeztessék a döntéshozókat a várható súlyos hatásokra, és felkészülésre ösztönözzék őket. Ez a proaktív megközelítés lehetővé teszi a kormányok és szervezetek számára, hogy időben megtegyék a szükséges intézkedéseket a potenciális emberi veszteségek minimalizálása érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása