Az elektromos autók iránti kereslet világszerte és Európában is dinamikusan növekszik, azonban a vásárlók továbbra is kihívásokkal szembesülnek a hatótáv, a töltési idő és az akkumulátorok biztonsága terén. A szilárdtest-akkumulátorok fejlesztése ígéretes megoldást kínál ezekre a problémákra, nagyobb energiasűrűséget és jelentősen kisebb tűzveszélyt biztosítva. A globális technológiai verseny éleződik, miközben a vezető gyártók a tömegtermelés felé haladnak, hogy az új generációs akkumulátorokat mielőbb bevezessék a piacra.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss, Global EV Outlook 2026 című jelentése szerint 2025-ben világszerte több mint 20 millió elektromos személyautó talált gazdára, ami 20 százalékos éves növekedést jelent. Ezzel az elektromos hajtás részesedése elérte a 25 százalékot a teljes személyautó-piacon, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden negyedik eladott új autó villanyautó volt. Az IEA becslései szerint 2035-re már az új autóeladások fele lehet elektromos, jelezve a piac további jelentős bővülését. A Deloitte tanácsadó cég évről évre ismételt fogyasztói felmérései alapján a vásárlók legfőbb fenntartásai továbbra is a hatótáv, a töltési idő és az akkumulátor biztonsága, ezen belül a cella túlhevülésének és begyulladásának veszélye. A PwC elemzései szerint a keresletet továbbra is a megfizethető és a középkategóriás modellek uralják, ami közvetlenül visszavezethető az akkumulátorra, amely egy elektromos autó előállítási költségének akár 40 százalékát is kiteheti.
A jelenleg elterjedt lítiumion-akkumulátorokban folyékony elektrolit szállítja az ionokat a katód és az anód között, ám ez a folyadék gyúlékony, szivároghat, és melegedés hatására gázt fejleszthet. A szilárdtest-akkumulátorokban ezt a folyékony elektrolitot szilárd anyagra cserélik, amely ugyanúgy átengedi a lítiumionokat, de nem ég és nem folyik el. Ez a technológia azonos térfogatban több energia tárolását teszi lehetővé, ami az energiasűrűség növekedését jelenti, és a gyakorlatban nagyobb hatótávot biztosíthat ugyanakkora akkumulátorcsomaggal, miközben jelentősen növeli a biztonságot.
A német Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet (ISI) Solid-State Battery Roadmap 2035+ című tanulmánya szerint a szilárdtest-technológiában valóban jelentős tartalék rejlik az energiasűrűség, a biztonság, az élettartam és a gyorstölthetőség terén. Ugyanez a tanulmány azonban hozzáteszi, hogy a következő években be kell bizonyítani, hogy a szilárdtest-cellák gazdaságosan is gyárthatók, méghozzá a folyamatosan olcsóbbá és jobbá váló lítiumion-technológiával szemben. A piaci előrejelzések mértéktartók: az SNE Research dél-koreai akkumulátorpiaci elemzőcég számításai szerint a szilárdtest-akkumulátorok globális piaca 2035-re elérheti a 493 gigawattórát, ami a teljes akkumulátorpiac 6,1 százalékát teszi ki.
A nemzetközi mezőny is ehhez a menetrendhez igazodik, számos nagyvállalat aktívan részt vesz a fejlesztésben. A Toyota, a Nissan, a Samsung SDI, a kínai CATL, a Volkswagen akkumulátoros leányvállalatával, a Powercóval együttműködő amerikai QuantumScape, valamint több kínai gyártó is pilot- vagy demonstrációs gyártósort üzemeltet. Az első kereskedelmi megjelenéseket 2027 és 2029 közé, a tömegtermelést pedig 2030 tájára ígérik a piaci szereplők.
A szereplők egybehangzó tapasztalata szerint a szűk keresztmetszet nem a kémiai összetevők fejlesztésében, hanem a gyártási folyamatokban rejlik. A szilárdtest-cellák gigawattórás nagyságrendű előállítása olyan komplex logisztikát és precíz folyamatszabályozást kíván, amelyre a meglévő lítiumion-infrastruktúrát eredetileg nem tervezték. Az SK On, a dél-koreai SK csoport akkumulátorgyártó vállalata, amely Magyarországon is üzemeltet gyárakat, közleménye szerint párhuzamosan két technológiai irányt visz a fejlesztésben.
A vállalat egyfelől polimer-oxid kompozit elektrolittal dolgozik, amely egy gyakorlatias átmeneti megoldásként kompatibilis a meglévő lítiumion-gyártási folyamatokkal. Másfelől végső célként a szulfidalapú, teljesen szilárdtest-cellák fejlesztésére fókuszál, amelyek a legnagyobb potenciált rejtik. Az SK On induló energiasűrűség-célja 800 wattóra literenként, hosszabb távon pedig 1000 wattóra, ami jelentős előrelépést jelent a mai jó minőségű lítiumion-cellák jellemző 600–700 wattóra körüli értékéhez képest.
Az SK On 2025 második felében készült el mintegy 4628 négyzetméteres szilárdtest-pilotüzemével a daejeoni kutatóközpontjában, és ezt követően hozta előre a kereskedelmi bevezetés célévét 2030-ról 2029-re. A vállalat fejlesztési stratégiája kezdettől fogva intenzív partnerségekre épül. Az amerikai Solid Powerrel 2021-ben szándéknyilatkozattal indult, majd technológiai licencszerződéssel folytatódott az együttműködés. A szöuli Hanyang Egyetemmel közös munka pedig 2025-ben a lítiumfém-anód védőrétegének fejlesztésével háromszorosára javította a szulfidalapú cellák ciklusélettartamát.
A közelmúltban az SK On az amerikai Factorial Energyvel, egy szilárdtest-technológiára szakosodott fejlesztőcéggel írt alá szándéknyilatkozatot. Eszerint közösen vizsgálják meg a Factorial FEST elnevezésű platformjának műszaki megvalósíthatóságát és gyárthatóságát, tovább erősítve a globális együttműködést. Miközben a jövőbeli technológiai versenyfutás zajlik a szilárdtest-akkumulátorok piacán, érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi akkumulátoripar az utóbbi évben nehéz időszakon ment keresztül. Az SK komáromi és iváncsai üzemei, valamint a gödi Samsung SDI is komoly visszaesést szenvedett el tavaly a közzétett pénzügyi beszámolók alapján, ami rávilágít az iparág folyamatos kihívásaira és dinamikájára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása