A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vezetése befejezte belső vizsgálatát, amelyet Farkas Franciska színésznő felvételi tapasztalatairól szóló beszámolója nyomán indítottak. A színésznő korábban egy nyilvános videóban számolt be arról, hogy a 2026-os színművész – nemzetiségi kultúrák specializáció felvételi eljárása során szerinte diszkriminatív és megalázó helyzetbe került. Az egyetem a vizsgálat eredményeit közösségi oldalán hozta nyilvánosságra, részletesen ismertetve a lefolytatott eljárást és annak következtetéseit.
Az SZFE vezetése a nyilvánosságra került állítások súlyára tekintettel, hivatalos panasz hiányában is azonnal megkezdte a tájékozódást. A vizsgálat során az egyetem írásban kereste meg a felvételi eljárásban résztvevő több mint tíz közreműködőt, köztük oktatókat és külső szakembereket. A megkeresetteknek pontosan meg kellett jelölniük, hogy a felvételi mely szakaszaiban és eseményein voltak személyesen jelen, az egyetem kizárólag ezekre vonatkozó közvetlen tapasztalataikat vette figyelembe.
A beérkezett válaszok alapján egyik megkérdezett sem számolt be megalázó, sértő vagy diszkriminatív bánásmódról a felvételi során. A résztvevők a jelentkezőkkel folytatott kommunikációt megfelelőnek, a bánásmódot pedig következetesnek és egyenlőnek írták le. Az egyetem a beszámolók összegzése után nem azonosított olyan, közvetlen tapasztalattal alátámasztott körülményt, amely megalázó, sértő vagy diszkriminatív eljárásra utalt volna.
Az intézmény vezetése hangsúlyozta, hogy a felvételi vizsga a jelentkezők számára rendkívül megterhelő, jelentős feszültséggel járó szituáció lehet. Elismerik, hogy ugyanazt a helyzetet a résztvevők eltérően élhetik meg, ezért a videóban elhangzó személyes beszámoló állításait nem kívánják kommentálni. Az SZFE a rendelkezésére álló információk alapján az egyedi ügyben nem látott indokot további eljárás megindítására, így azt lezártnak tekinti.
Farkas Franciska színésznő egy közösségi médiában közzétett videóban osztotta meg felvételi tapasztalatait, amelyek nagy visszhangot váltottak ki a nyilvánosságban. A színművész a Színház- és Filmművészeti Egyetem nemzetiségi kultúrák specializációjának felvételijén vett részt, és beszámolója szerint ott diszkriminatív és megalázó bánásmódban részesült. Ez a személyes hangvételű, nyilvános állítás késztette az egyetemet arra, hogy hivatalos panasz hiányában is vizsgálatot indítson az ügy tisztázása érdekében.
Az egyetem vezetése kiemelte, hogy a tájékozódás során a felvételi eljárás különböző szakaszaiban jelen lévő oktatók és külső szakemberek tapasztalataira fókuszáltak. A belső vizsgálat célja az volt, hogy objektíven felmérjék a felvételi körülményeit, és megállapítsák, történt-e intézményi szinten kifogásolható eljárás. Az ügyben érintett volt a felvételi eljárás két osztályvezető tanára, Rusz Milán és Pataki András is. Rusz Milán nem kívánt nyilatkozni az esetről, míg Pataki András reagált a vádakra, bár a forrás nem részletezi reakciójának tartalmát.
A nyilvános beszámoló és az azt követő egyetemi reakció rávilágított a felvételi eljárások érzékenységére és arra, hogy a jelentkezők, különösen egy művészeti egyetem esetében, milyen intenzív érzelmi és pszichológiai terhelésnek vannak kitéve. Az SZFE lépése, miszerint a nyilvánosságra került állítások nyomán, hivatalos panasz nélkül is vizsgálódott, azt mutatja, hogy az intézmény komolyan veszi a hallgatói és jelentkezői visszajelzéseket, még akkor is, ha azok nem hivatalos úton érkeznek.
Ez az eset rávilágít a felsőoktatási intézmények felelősségére a felvételi eljárások során, különösen, ha azok szubjektív elemeket is tartalmaznak, mint a művészeti képzések. Farkas Franciska beszámolója és az azt követő egyetemi vizsgálat kiemeli a jelentkezők jogainak és méltóságának védelmének fontosságát, még akkor is, ha a felvételi folyamat természetéből adódóan stresszes és megterhelő lehet. Az egyetem elismerése, miszerint a helyzeteket a résztvevők eltérően élhetik meg, kulcsfontosságú, mivel ez hidat képez az intézményi objektivitás és az egyéni szubjektív tapasztalatok között.
A vizsgálat eredménye, miszerint nem találtak közvetlen bizonyítékot diszkriminációra, megerősíti az egyetem álláspontját a felvételi eljárás tisztaságáról. Ugyanakkor az ügy nyilvánossága és az egyetem részletes tájékoztatása hozzájárulhat a bizalom építéséhez. Az, hogy az SZFE nem kommentálja a személyes beszámolót, miközben lezárja az ügyet, egyfajta egyensúlyt teremt: elismeri az egyéni élményeket, de az intézményi eljárás szempontjából nem talált hibát.
Az eset rámutat arra is, hogy a közösségi média milyen gyorsan képes széles körben elterjeszteni személyes tapasztalatokat, és milyen hatással lehet az intézményekre. Az SZFE proaktív fellépése, miszerint a nyilvános vádakra is reagál, és belső vizsgálatot indít, példaértékű lehet más intézmények számára is. Ez a megközelítés segíthet fenntartani az átláthatóságot és a felelősségvállalást a felsőoktatásban.
Az SZFE vezetése a Hallgatói Önkormányzattal (HÖK) történt egyeztetés és egyetértés után tekintette lezártnak az ügyet, és nem látott indokot további eljárás megindítására. Ez a döntés azt jelenti, hogy az egyetem belső vizsgálata alapján az intézményi szinten nem történt olyan mulasztás vagy jogsértés, amely további lépéseket igényelne. Az egyetem azonban nem áll meg itt, hanem ígéretet tett arra, hogy a jövőben tovább erősíti a hallgatói képviseletet a felvételi folyamatokban.
Ez a lépés, a hallgatói képviselet megerősítése, fontos előremutató intézkedés. A HÖK bevonása a felvételi eljárásokba növelheti az átláthatóságot és a jelentkezők bizalmát. A hallgatók perspektívája értékes lehet a folyamatok finomításában és abban, hogy a felvételi vizsgák ne csak szakmailag, hanem emberileg is méltányosak legyenek. Az egyetem ezzel a döntéssel jelzi, hogy nyitott a folyamatos fejlődésre és a visszajelzések beépítésére.
Az eset lezárása egyúttal üzenet is lehet a jövőbeli jelentkezők és a szélesebb nyilvánosság számára. Bár a személyes élmények eltérőek lehetnek, az intézményi vizsgálatok célja az objektív tények feltárása. Az SZFE elkötelezettsége a méltányos és átlátható felvételi eljárások iránt, valamint a hallgatói képviselet erősítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben hasonló helyzetekben még nagyobb bizalommal fordulhassanak az egyetemhez a jelentkezők és a közvélemény egyaránt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása