A magyar Országgyűlés pénteki döntésével Unger Anna Róza politológus lett az újonnan létrehozott Országos Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke. Az intézmény hivatalos megalakulása szeptemberben várható, és máris eltérő vélemények övezik működését. Míg az ellenzék egyes tagjai a kommunista ÁVH-hoz hasonlították, sok Tisza-szavazó a NER-hez köthető visszaélések gyors felderítését és a felelősök elszámoltatását reméli tőle.
Az NVVH létrehozásának célja, hogy Magyarországon a közpénzek eltulajdonítása ne váljon elfogadott gyakorlattá. Az új hivatal egyedülálló módon képes lesz a közpénzekkel való visszaélések feltárására és az eltulajdonított vagyon visszaszerzésére. Feladatai közé tartozik az elemzés, a nyomozás, a vádemelés és a vagyonelkobzás is.
A törvény részletesen meghatározza a közvagyon fogalmát, amely magában foglalja az állami, önkormányzati vagy költségvetési szervek tulajdonában lévő eszközöket, pénzeket és cégekben lévő tulajdonrészeket. Ide tartoznak továbbá az ilyen entitások irányítása alatt álló vállalatok pénzei és eszközei is. Az NVVH egyfajta „szuperügynökségként” működik majd, amely a teljes folyamatot egyetlen hatóság keretein belül képes kezelni.
A Tisza Párt egyik legfontosabb választási ígérete volt a közvagyon visszaszerzése az elmúlt időszakban elkövetett visszaélések után. A kormányváltást követően egy független „szuperügynökség” létrehozását javasolták ezen ígéret teljesítésére. Az NVVH létrehozásáról szóló törvény kimondja, hogy a demokratikus újjáépítés alapfeltétele a közbizalom helyreállítása és a közügyekben való integritás erősítése.
Hasonló felhatalmazású szervek számos uniós tagállamban működnek, például Romániában, Franciaországban, Lengyelországban és Olaszországban. Uniós szinten az Európai Ügyészség vizsgálhatja és emelhet vádat az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások és korrupciós ügyekben. Az NVVH azonban attól különleges, hogy a nyomozástól a vádemelésen át a vagyon tényleges visszaszerzéséig minden feladatot önállóan, egyetlen hatóságként végezhet.
Az NVVH hatásköre kiterjed a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekményekre. Ezek közé tartozik a korrupció, a hivatali vesztegetés, a súlyos csalás, a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a pénzmosás és a bűnszervezetben való részvétel is. A hivatal előzetes eljárásokat is lefolytathat, melyekhez bírósági végzés birtokában akár kommunikációt is megfigyelhet.
Fontos megjegyezni, hogy az NVVH célja nem a politikusok célzott üldözése, hanem a közvagyon védelme és visszaszerzése. A hivatal tevékenysége nemcsak büntetőeljárásokat foglal magában, hanem úgynevezett közvagyonvédelmi vizsgálatokat is. Ezek során gyanús pénzügyi tranzakciókat, szerződéseket és a cégek mögötti valós tulajdonosokat vizsgálják, hogy felderítsék a közpénzekkel vagy állami vagyonnal való visszaéléseket.
A közvagyonvédelmi vizsgálatok során az NVVH adatok és információk bekérésére jogosult bárkitől, és személyesen is gyűjthet információkat. Magánlakásokba azonban nem léphet be ilyen vizsgálatok során. Az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén magánszemélyekre akár 500 millió forintos, cégekre pedig akár 5 milliárd forintos bírság is kiszabható, ami után büntetőeljárás is indulhat.
Az NVVH teljes büntetőeljárási hatásköre, amely a rendőrség vagy a nyomozó ügyészség jogköreihez hasonló, 2026. szeptember 27-én lép életbe a büntetőeljárási törvény módosításával. Addig is a rendőrség, a NAV Bűnügyi Igazgatósága és a nyomozó ügyészségek látják el ezeket a feladatokat. A letartóztatásokról továbbra is a bíróságok döntenek.
Az új hivatal működésének egyik kulcskérdése az lesz, hogyan hangolja össze tevékenységét a már meglévő nyomozó szervekkel. A rendőrség, a NAV és az ügyészség köteles tájékoztatni az NVVH-t a közvagyonnal kapcsolatos, már folyamatban lévő ügyek állásáról. Az új szerv ezután dönthet arról, hogy átveszi-e az adott ügyet. Akár a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos, nemrég a rendőrségtől az ügyészséghez került ügyet is lezárhatja a vagyonvisszaszerzési csapat.
Az NVVH létrehozása és működése jelentős változásokat hozhat a magyar közpénzek kezelésének átláthatóságában és elszámoltathatóságában. A hivatal feladata, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyon kezelése kizárólag a közérdeket szolgálja, ezzel hozzájárulva a demokratikus újjáépítéshez és a közbizalom megerősítéséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása