A magyar méhállományt súlyos veszély fenyegeti az idei nyár extrém időjárása miatt. A hosszan tartó hőhullámok és az aszályos időszak augusztusra szinte teljesen felszámolta a méhek számára létfontosságú természetes pollen- és nektárforrásokat az ország jelentős részén, ami éhezéshez és szomjazáshoz vezet a rovarok körében. Az Euronews beszámolója szerint a kialakult helyzet miatt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) levélben fordult Bóna Szabolcs agrárminiszterhez, sürgős intézkedéseket kérve a várható katasztrófa elhárítására.
Az OMME adatai alapján a pollenhiány az ország méhállományának akár 80 százalékát is érintheti, ami példátlan kihívás elé állítja a méhészeket és komoly ökológiai, valamint gazdasági következményekkel járhat. A szervezet kiemelte, hogy a forróság és az aszály következtében, a napraforgó virágzásának július 20-a körüli lezárulása után gyakorlatilag megszűntek a természetes nektár- és virágporforrások. Ez a helyzet a több évtizedes tapasztalattal rendelkező méhészek számára is ismeretlen, jelezve a probléma súlyosságát és egyediségét.
A virágpor hiánya közvetlenül befolyásolja a méhcsaládok belső életét. A méhek legfontosabb fehérjeforrása a virágpor, amely elengedhetetlen a fiatal méhek fejlődéséhez és a királynő petézéséhez. Jelenleg azonban a virágpor hiánya miatt a méhcsaládokban jelentősen visszaesett, vagy akár teljesen le is állt a petézés. Ennek következtében sok családban alig található fiasítás, ami a következő generációk hiányát jelenti. Ez a reprodukciós válság hosszú távon gyengíti a kolóniákat és csökkenti a túlélési esélyeiket a téli hónapokban.
A szakemberek előrejelzése szerint a jelenlegi kritikus állapot miatt 2027 tavaszára jelentős méhcsalád-veszteség várható. Ennek elkerülése, vagy legalábbis enyhítése érdekében az OMME arra kérte a minisztert, hogy tájékoztassa a kialakult helyzetről a Magyar Államkincstár illetékes szerveit. Emellett kérték azt is, hogy az állatjóléti támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzések időzítésénél vegyék figyelembe ezt a rendkívüli körülményt. A méhészek ugyanis önhibájukon kívül, a nyári szárazság miatt előfordulhat, hogy nem tudják teljesíteni az állományszint fenntartására vonatkozó vállalásaikat, ami további büntetéseket vonhatna maga után.
A virágpor hiányának közvetlen hatása van a méztermelésre is. A virágpor nélkül visszaesik a méztermelés, ami nemcsak gazdasági veszteséget jelent a méhészeknek, hanem jelentős kockázatot is a télre készülő kolóniák számára. A méz a méhek energiaforrása, és elegendő készlet nélkül nehezebben élik túl a hideg hónapokat. A szárazság tehát alapvetően befolyásolja, hogy mely kolóniák élik túl a telet, milyen gyorsan állnak lábra tavasszal, és milyen lesz a következő év méztermelése.
A szárazság azonban nem csupán a táplálékforrások szempontjából nehezíti meg a méhek életét. A vízellátás is kritikus problémává vált. A dolgozó méheknek naponta legalább egy liter vizet kell hazavinniük a kaptárba, hogy a királynő és a lárvák ne száradjanak ki, és fenntartsák a megfelelő páratartalmat és hőmérsékletet. Minél nagyobb a szárazság, annál távolabbra kell repülniük a dolgozóknak, hogy vizet találjanak. Ez a megnövekedett távolság és az ezzel járó nagyobb energiabefektetés egyre több méh pusztulásához vezet, tovább gyengítve a kolóniák erejét és túlélési képességét.
A kialakult helyzet rávilágít az éghajlatváltozás és az extrém időjárási jelenségek mezőgazdaságra és ökoszisztémára gyakorolt súlyos hatásaira. A méhek kulcsszerepet játszanak a beporzásban, így pusztulásuk nemcsak a méhészetre, hanem számos növényfajra és az élelmiszertermelésre is katasztrofális következményekkel járhat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása