A Rhysida nevű hekkercsoport augusztus elején hajtott végre jelentős kibertámadást a berlini tartományi vezetés rendszerei ellen. Az incidens során eredetileg személyes adatok kiszivárgásáról szóltak a hírek, azonban a hekkerek által a váltságdíj határidejének lejárta után közzétett dokumentumok alapján sokkal súlyosabb, nemzetbiztonsági jelentőségű adatok is nyilvánosságra kerültek.
A támadásra augusztus 7. és 12. között került sor, amikor a hekkerek behatoltak a berlini vezetés közlekedéssel, klímavédelemmel, környezettel, valamint városfejlesztéssel, építkezésekkel és lakhatással foglalkozó részlegeinek rendszereibe. A városvezetés augusztus 14-én választotta le az érintett rendszereket, majd augusztus 17-én hozta nyilvánosságra a támadás tényét. A Rhysida hekkercsoport augusztus 28-án vállalta magára az akciót, részletesen ismertetve az ellopott adatmennyiséget, amely 5,79 terabájtot, azaz körülbelül 1,44 millió fájlt tett ki.
Állításuk szerint több mint 12 ezer ember személyes adatai, valamint titkosított és kritikus infrastruktúrára vonatkozó dokumentumok is a birtokukba kerültek. A behatolás pontos módja egyelőre ismeretlen, de a korábbi tapasztalatok alapján adathalászat, manipuláció vagy belső segítség is szóba jöhet. Az adatok eltulajdonítása után a hekkerek zsarolóvírust aktiváltak, titkosítva a belső rendszereken tárolt információkat. 30 bitcoint, azaz mintegy 770 millió forintot követeltek a visszaszolgáltatásért.
A berlini vezetés azonban még aznap jelezte, hogy nem fizet váltságdíjat, amit szakértők általában helyes döntésnek tartanak. Mivel a váltságdíj nem érkezett meg, a Rhysida a múlt pénteken közzétette az összes megszerzett adatot a darkweben. A berlini vezetés szombaton reagált az eseményekre, bejelentve, hogy több újonnan felállított munkacsoport vizsgálja a kiszivárgott információkat, és kritikus adatok esetén azonnal értesítik az érintett intézményeket.
A berlini vezetés hangsúlyozta, hogy a polgárok biztonsága a legfontosabb számukra, és minden új információról tájékoztatni fognak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kiszivárgott adatokat alaposan meg kell vizsgálni, és nem szabad megerősítetlen beszámolók alapján következtetéseket levonni. Ez a nyilatkozat valószínűleg arra utal, hogy nemcsak ők, hanem számos német újság és kiberbiztonsági szaklap is elkezdte elemezni a nyilvánosságra hozott adatbázist.
Az, hogy négy különböző munkacsoport jött létre a felderítésre, külsős jogi szakértőket vontak be, és külön segítséget nyújtanak az érintett állampolgároknak, erősen jelzi, hogy a városvezetés is súlyosnak ítéli a helyzetet. Ugyanakkor láthatóan igyekeznek megelőzni, hogy a közvélemény a hekkercsoport vagy az adatbázist elemző újságírók és szakértők által közzétett, esetleg pontatlan információkat vegye alapul.
Érdekes adalék, hogy a Rhysida hekkercsoportnak korábban magyarországi célpontja is volt: a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-től származó adatokkal rendelkeztek, amit a társaság meg is erősített. Akkor 20 bitcoint, azaz közel 500 millió forintot kértek az adatokért cserébe.
A kiszivárgott adatok nemzetbiztonsági jelentősége egyre inkább nyilvánvalóvá válik. A Cybernews beszámolója szerint a Tagesspiegel számos, nemzetbiztonsághoz kapcsolódó dokumentumot talált az adatok között, többek között erőművekről, védelmi cégekről, vészhelyzeti rendszerekről és a német hadseregről. A Spiegel pedig több száz dokumentumot fedezett fel a Szövetségi Kancellári Hivatal kibővítéséről, szakvéleményekkel és kormányszervek nyilatkozataival együtt.
Lars Winkeldorf német tényfeltáró újságíró az X-en egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez az adatszivárgás szerinte „rosszabb, mint az eddigi összes terrortámadás együttvéve”. Kiemelte, hogy a dokumentumok részletes információkat tartalmaznak arról, mit tenne a német állam egy esetleges világvége-szcenárióban, és ezek most bárki számára elérhetővé váltak. Az Euronews szerint az adatbázisban egy „AG CBRN-Rahmenplanung” nevű mappa is található, amely vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekre vonatkozó krízisprotokollokat rejthet.
Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a nyomozóknak rendkívül sok munkájuk lesz az incidens felderítésével. Több szakértő már a berlini vezetés felelősségét is felvetette, arra hivatkozva, hogy a rendszerek valószínűleg nem feleltek meg a kiberbiztonsági előírásoknak, ami hozzájárulhatott a támadás sikeréhez.
Az események felgöngyölítése nem halad teljesen zökkenőmentesen. Berlin egyik kerületének, Lichtenbergnek a vezetése például nem hajlandó hozzáférést biztosítani szervereihez a berlini vezetés által felkért CrowdStrike kiberbiztonsági cégnek, attól tartva, hogy ezzel korlátlan hozzáférést adnának belső rendszereikhez. Ez a helyzet tovább bonyolítja a támadók nyomainak felderítését és a károk felmérését.
Bár a választási infrastruktúra nem érintett az incidensben, a kibertámadásnak lehet hatása a szeptember 20-án esedékes berlini választásra. A közvélemény és a politikai diskurzus részévé válhat a városvezetés kiberbiztonsági felkészültsége és az adatszivárgás kezelése. A helyzet súlyosságát és komplexitását aláhúzza a számos érintett intézmény, a nemzetbiztonsági vonatkozások és a folyamatosan felmerülő újabb részletek.
A berlini vezetésnek továbbra is azon kell dolgoznia, hogy feltárja a teljes kárt, értesítse az érintetteket, és helyreállítsa a rendszerek integritását, miközben igyekszik megőrizni a közbizalmat egy ilyen nagyságrendű incidens után.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása