Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírásával hatályba lépett az Alaptörvény 17. módosítása, amely azonnali hatállyal megszünteti államfői megbízatását. Az elemzők szerint ez a lépés új fejezetet nyit a magyar közjogi rendszerben, jelentős politikai következményekkel. A döntés egyszerre értelmezhető Magyar Péter politikai sikereként és egyben alkotmányos precedensként, amely hosszú távon befolyásolhatja a közjogi tisztségviselők függetlenségét.
Az Index elemzője, Nagy Attila Tibor értékelése szerint Sulyok Tamás aláírása alkotmányjogilag és politikailag is elkerülhetetlen volt. A köztársasági elnök belátta, hogy "sakk-matt" helyzetbe került, nem maradt más lehetősége. Az Alaptörvény módosítása nem csupán az államfő megbízatásának végét jelenti, hanem további közjogi méltóságok, így az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek, valamint három, hetvenedik életévét betöltött alkotmánybírónak a tisztségét is megszünteti.
Ez a lépés megnyitja az utat egy új köztársasági elnök megválasztása előtt, aki várhatóan az új parlamenti többséggel szimpatizál majd. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a Tisza párt célja a "NER maradványainak lebontása", amihez egy velük együttműködő államfő kifejezetten előnyös lehet.
Sulyok Tamás helyzetét a Fidesz még 2013-ban elfogadott alkotmánymódosítása teremtette meg, amely kizárta, hogy az államfő tartalmi okokból felülvizsgálhassa az Alaptörvény módosításait. Emiatt az elnök joggal hivatkozhatott arra, hogy az érdemi vizsgálatra nincs alkotmányos lehetősége, még ha nem is értett egyet a módosítással. Politikailag is elfogyott körülötte a levegő, hiszen a Fidesz, amely őt támogatta, válságban van, és nem birtokolja a parlamenti mandátumok egyharmadát sem.
Az Alkotmánybíróság tagjainak csaknem fele is kihátrált Sulyok Tamás mögül, amikor hét alkotmánybíró megtagadta egy olyan államfői indítvány tárgyalását, amely előzetes felmentést kért volna a módosítás aláírása alól. A testület határozatképtelenné vált, így nem adta meg ezt a "menlevelet".
Sulyok Tamás csalódottan vette tudomásul azt is, hogy a Velencei Bizottság megváltoztatta korábbi álláspontját, és nem volt hajlandó sürgősséggel napirendre venni az ügyet. A Bizottság tekintélye elegendő lehetett volna ahhoz, hogy állásfoglalásával kellemetlen helyzetbe hozza az új kormányzati többséget még a parlamenti döntés előtt.
Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter jelentős győzelmet aratott azzal, hogy Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény-módosítást. Ez a lépés megnyitja az utat a Tisza parlamenti többsége előtt, hogy az új kormányzati többséggel szimpatizáló köztársasági elnököt válasszon. Egy ilyen elnök várhatóan nem gördít majd érdemi akadályokat a jövőben elfogadandó fontosabb jogszabályok elé.
A módosítás nemcsak a köztársasági elnök távozását jelenti, hanem Polt Péter legfőbb ügyész, valamint három további alkotmánybíró megbízatásának megszűnését is. Polt Péter eltávolítása örömmel töltheti el azokat, akik kritikusan szemlélték munkáját. A bírák számára is megnyílik a lehetőség, hogy egy majdani sarkalatos törvényben szabályozott módon visszahívják a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
Az Alaptörvény 17. módosítása üzenetet küld azoknak a még a korábbi rendszerből megmaradt közjogi méltóságoknak is, akik Magyar Péter felszólítása ellenére eddig nem mondtak le tisztségükről. Ide tartozik a jelenlegi legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. A módosítás azt sugallja, hogy nemcsak a köztársasági elnök, hanem más közjogi tisztségviselők megbízatása is megszüntethető egyetlen parlamenti döntéssel.
Az elemző úgy véli, ennek a precedensnek hosszú távon is káros következményei lehetnek a közjogi tisztségviselők függetlenségére nézve. Egy olyan vezető, aki attól kell tartania, hogy egy kétharmados többség idő előtt megfoszthatja tisztségétől, másként viselkedik, mint az, aki joggal bízhat megbízatása kitöltésében. Ez a folyamatos bizonytalanság befolyásolhatja az érintettek döntéseit és függetlenségét.
Az állami vezetők idő előtti eltávolítására korábban már a Fidesz is szolgáltatott precedenst, például Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának megszüntetésével. A Tisza parlamenti többsége most még tovább ment, hiszen az Alaptörvény 17. módosítása egyetlen mondattal vetett véget a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának, három évvel annak lejárta előtt.
Ez az eszköz ugyanakkor jól illeszkedik a magyar politikai hagyományokhoz, ahol a hatalomra kerülő erők gyakran igyekeznek ellenfeleiket kiszorítani a közjogi pozíciókból. Az érintettek frusztrációja akadályozhatja a kormány működését, ami szükségtelen politikai feszültséget eredményezhet. Az Alaptörvény 17. módosítását még évtizedek múlva is emlegetni fogják, és az elemző szerint 2026. július 18-a okkal nevezhető történelmi napnak ezen módosítás kapcsán.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása