Sopron kiemelkedik a magyar városok közül levegőminőség tekintetében, egy friss elemzés szerint az ország legtisztább levegőjű települése. A HungaroMet szakértője, Varga Judit által a Másfélfok számára írt cikk, amelyet a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából publikáltak, rávilágít, hogy bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Ez a megállapítás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 761 európai várost vizsgáló rangsorán alapul, amely a szeptember 7-i nemzetközi nap apropóján került nyilvánosságra.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 761 európai várost vizsgált meg a levegőminőség szempontjából, és állított fel róluk egy rangsort. Ezen a listán Sopron a 278. helyen szerepel, ezzel a legkedvezőbb levegőminőségi mutatókkal rendelkező magyar város. Ez az egyetlen hazai település, amely a lista tisztább felében található, jelentősen megelőzve a többi magyar várost.
Utána jelentős távolsággal Veszprém következik a 425. helyen, a harmadik legkevésbé szennyezett magyar város pedig Győr lett a 459. pozícióban. A magyar városok közül Miskolc (637.), Budapest (640.) és Debrecen (664.) található a lista végén, jelezve a legmagasabb légszennyezettségi szinteket. Az európai rangsor élén a finnországi Oulu áll, az első tíz helyet pedig északi országok, főként finn, svéd, észt és izlandi városok foglalják el. A legrosszabb levegőminőséggel rendelkező városok között nyolc olasz település is szerepel, míg a legszennyezettebb európai város a horvátországi Slavonski Brod lett.
A légszennyezés világszerte évente mintegy 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember a WHO ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik. Ez a probléma számos súlyos betegséggel, például tüdőrákkal, stroke-kal, szívbetegségekkel, cukorbetegséggel és demenciával is összefüggésbe hozható, jelentősen rontva az érintettek életminőségét. Emellett az elhízás, koraszülés, tanulási nehézségek és meddőség kockázatát is növelheti, széleskörűen befolyásolva az emberi egészséget.
A légszennyezés aránytalanul érinti a gyermekeket, az időseket, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élőket, valamint a rossz szociális-gazdasági helyzetben lévőket, akik gyakran kevésbé tudnak védekezni a káros hatások ellen. Bár a legsúlyosabb szennyezés az alacsony és közepes jövedelmű országokat sújtja, ahol a szennyezéssel összefüggő halálesetek 89 százaléka történik, az Európai Unióban és Magyarországon is van még javítanivaló a helyzeten. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb elemzése szerint az elmúlt évtizedekben Európa-szerte folyamatosan csökkent a légszennyezettség, de az EU levegőminőségi előírásai még mindig nem teljesülnek maradéktalanul.
A légszennyezés továbbra is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatát jelenti, betegségeket okozva, rontva az életminőséget és megelőzhető halálesetekhez vezetve. Az egészségügyi szempontból legkárosabb kisméretű részecskék (PM2,5) esetében 2011 óta minden ország csökkentette az expozíciót, de az EU városi lakosságának túlnyomó többsége, mintegy 94 százaléka továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM2,5-koncentrációjú helyen él. Ez a tény rávilágít a probléma súlyosságára és a további intézkedések szükségességére.
Magyarországon is javult a helyzet az utóbbi időszakban, de még messze van a WHO által ajánlott értékektől. A legfőbb légszennyező anyagok közé nálunk is a kisméretű részecskék (PM10, PM2,5), a nitrogén-oxidok és nyáron az ózon tartozik, amelyek kiemelt gondot okoznak. Bár akadnak olyan kivételes évek, mint például 2023, amikor nem történt határérték-túllépés, legtöbbször a szennyezettség meghaladja bizonyos, az EU szabályozásban megadott értékeket, ami aggodalomra ad okot.
A helyzet javításához kiemelten fontos a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítése, azonban Magyarország ezen a téren sem áll túl jól EU-s összehasonlításban. A friss EEA-jelentés szerint hazánk azon hat tagállam között szerepel, amelyek még nem teljesítették a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekről szóló ún. NEC irányelvben meghatározott, 2020-tól érvényes kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket. Esetünkben az ammónia tekintetében van szükség további 1,14 százalékos csökkenést hozó intézkedések bevezetésére a célok eléréséhez.
A 2030-tól életbe lépő kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez további jelentős erőfeszítésekre lesz szükség, amelyek nemcsak az ammónia, hanem az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és különösen a kisméretű részecskék (PM2,5) emissziójának csökkentését is magukban foglalják. A tiszta levegő hetedik nemzetközi napján világszerte arra kérik a kormányokat, vállalatokat, a privát szektort, civil szervezeteket, oktatási intézményeket és egyéneket, hogy ki-ki tudásához, képességeihez és lehetőségeihez mérten tegyen lépéseket a levegőminőség javításáért. A Másfélfok cikke ehhez minden szereplő számára konkrét javaslatokat is kínál.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása