A földön kívüli intelligencia keresésére irányuló SETI-programok évtizedek óta tartó munkája új megközelítésekkel bővülhet. Egy friss kutatás szerint a jövőben érdemes lehet a rádióspektrum eddig kevésbé vizsgált, magasabb frekvenciáit is figyelembe venni. Emellett a már elvégzett felmérések által vizsgált csillagok számát is jelentősen újraértékelték.
Louisa Mason, a Manchesteri Egyetem PhD-kutatója a chilei ALMA rádióinterferométer archív adatait elemezte. Ez volt a teleszkóp történetének első SETI-felmérése, amely során olyan rádiójeleket keresett, amelyek mesterséges, technológiai eredetre utalhatnak. A kutatás során a milliméteres és szubmilliméteres rádiósávok feltérképezésére koncentráltak, melyek a földön kívüli intelligencia kutatása szempontjából szinte teljesen feltáratlanok voltak.
Bár a vizsgált négy archív megfigyelésben nem találtak technoszignatúra-jelölteket, a munka bebizonyította, hogy a magas frekvenciás rádiótávcsöveknek helyük van a jövő SETI-programjaiban. A kutatás egy másik, még izgalmasabb felfedezést is hozott: egy új módszert a teleszkópok látómezejébe kerülő csillagok számának becslésére. A Besancon Galaktikus Modell segítségével a korábbi, 1327 megfigyelésből álló SETI-felmérés során potenciálisan vizsgált csillagok száma drasztikusan, nagyjából 288 ezerről több mint 6,1 millióra nőtt.
A SETI-programok évtizedeken át a rádióspektrum egy viszonylag szűk tartományára, az úgynevezett "vízlyukra" fókuszáltak. Ez a 1,42 és 1,66 GHz közötti sáv a hidrogén és a hidroxil természetes rádióvonalai között helyezkedik el. A tudósok sokáig logikusnak tartották, hogy egy fejlett civilizáció ezen a viszonylag csendes csatornán próbál kommunikálni.
Ez a megközelítés azonban eddig nem hozott sikert, ami felvetette a kérdést, hogy talán rossz frekvenciatartományban keresték az idegen jeleket. A hagyományos katalógusok, mint például a Gaia űrtávcső adatai alapján történő csillagszámlálás is korlátozott volt, mivel nem vették figyelembe a túl távoli vagy halvány csillagokat.
Mason kutatása rávilágít arra, hogy a magasabb rádiófrekvenciák vizsgálata teljesen új utakat nyithat meg a technoszignatúrák keresésében. Ez a szélesebb spektrumú megközelítés növeli az esélyét annak, hogy olyan jeleket észleljenek, amelyeket a korábbi, szűkebb fókuszú felmérések figyelmen kívül hagytak.
A Besancon Galaktikus Modell alkalmazása forradalmasítja a vizsgált csillagok számának becslését. Azáltal, hogy figyelembe veszi a teljes csillagpopulációt, sokkal reálisabb képet kapunk arról, hogy a galaxis mekkora részét vizsgálták már át. Ez a pontosabb adat segít a jövőbeli SETI-programok tervezésében, optimalizálva a keresési stratégiákat.
A kutatók remélik, hogy ez az áttörés arra ösztönzi majd a jövőbeli SETI-programokat, hogy sokkal szélesebb rádióspektrumon "hallgatózzanak". Emellett hangsúlyozzák a már meglévő csillagászati archívumok okosabb kihasználásának fontosságát, amelyek hatalmas mennyiségű, potenciálisan értékes adatot rejtenek.
Fontos megjegyezni, hogy egyetlen technoszignatúra-jelölt hiánya ebben a szűk frekvenciatartományban nem jelenti azt, hogy nem létezik intelligens élet a világegyetemben. A kutatás csupán a keresési módszertan finomítását szolgálja, segítve a tudósokat abban, hogy pontosabban megértsék, mit vizsgáltak már át, és merre érdemes legközelebb keresgélni. A tanulmányt Mason Michael Garrett professzorral, valamint Dr. Andrew Siemionnal és Dr. Kelvin Wandiával közösen jegyzi.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása