Salvatore Quasimodo, az 1959-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett olasz költő, életének egy jelentős szakaszát Balatonfüredhez kötötte. A szicíliai születésű művész, akit a hermetista költők közé sorolnak, nem csupán hazájában, hanem nemzetközi szinten is elismert alakja volt a 20. századi irodalomnak. Magyarországi látogatása során szerzett élményei mély nyomot hagytak benne, és hozzájárultak a város kulturális örökségéhez.
Salvatore Quasimodo 1956 végén, a Szovjetunióban tett látogatása során szívinfarktust kapott, ami miatt csak 1959 áprilisában térhetett haza. Ugyanebben az évben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, amely munkásságának nemzetközi elismerését jelentette. Egészségének helyreállítása érdekében 1961-ben Balatonfüredre utazott, ahol sikeresen felépült.
Gyógyulásának emlékére a város híres Tagore sétányán fát ültetett, ezzel is kifejezve háláját és kötődését a helyhez. Ezen felül versben is megörökítette a Balaton tájának szépségét és a gyógyulás élményét, mely mélyen megérintette. Ez az esemény szimbolikus jelentőséggel bír a költő életében és Balatonfüred kulturális emlékezetében egyaránt.
Salvatore Quasimodo 1901. augusztus 20-án született Modicában, Szicíliában, és 18 évesen hagyta el szülőföldjét, hogy műszaki tanulmányokba kezdjen a fővárosban. Az egyetemi élet anyagi terhei azonban arra kényszerítették, hogy dolgozzon és írjon, így fordult az irodalom felé. Elmélyedt a görög és latin nyelvekben, valamint olyan klasszikus szerzők műveit tanulmányozta, mint Dante, Petrarca, Tasso, Platón és Spinoza.
25 éves korától mérnöki területen dolgozott, miközben folyamatosan írta verseit. Első költeményei 28 évesen jelentek meg a Solaria irodalmi újságban, majd "Vizek és földek" című első kötete nagy sikert aratott. Quasimodo a hermetista költők közé tartozott, akik a transzcendens valóság megragadására törekedtek műveikben. Később felhagyott a mérnöki pályával, antológiákat szerkesztett, fordított, és irodalmi tevékenységének elismeréseként tanári állást kapott a milánói Giuseppe Verdi Konzervatórium Irodalom Tanszékén, ahol 1964-ben bekövetkezett haláláig tanított.
A második világháború idején jelentős műfordítói munkát végzett, többek között lefordította János evangéliumát, Catullus verseit és részleteket az Odüsszeiából. Munkásságát számos díjjal ismerték el, mint például a San Babila-, a Viareggio- és az Etna-Taormina díjakkal. Fő témái között szerepelt szülőföldje, Szicília iránti nosztalgia, majd a háborús borzalmak után a humanizmus, a társadalmi szerepvállalás, az atomháború veszélye és a fogyasztói társadalom kritikája.
Quasimodo irodalmi munkásságának kiemelkedő részét képezte műfordítói tevékenysége, melynek során görög költőket, Vergilius, Ovidius, Aiszkhülosz, Szophoklész, Shakespeare és Molière műveit, valamint Petőfi-verseket is átültetett olasz nyelvre. Ez a sokrétű fordítói munka hozzájárult ahhoz, hogy a világirodalom számos alkotása szélesebb közönséghez jusson el Olaszországban. Leghíresebb verse, az "És hirtelen leszáll az este" Képes Géza fordításában vált ismertté Magyarországon.
A költő balatonfüredi gyógyulása és az általa ültetett fa nem csupán egy személyes emlék, hanem a város kulturális identitásának részévé vált. Ez a gesztus szimbolizálja a művészet és a gyógyulás, a természet és az emberi lélek közötti kapcsolatot. A Tagore sétányon felállított mellszobra és az 1992 óta évente megrendezett nemzetközi költőverseny és költőtalálkozó mind Quasimodo emlékét őrzi, és tovább erősíti Balatonfüred irodalmi szerepét.
A balatonfüredi felépülése után Quasimodo intenzíven folytatta munkásságát, sokat utazott Európában és Amerikában, ahol konferenciákat és irodalmi esteket tartott. Munkássága lassan világszerte ismertté vált, hozzájárulva a modern olasz költészet nemzetközi elismeréséhez. Utolsó verseskötete, a "Dare e avere" (Tartozik – követel) 1966-ban jelent meg, két évvel 1968-ban Nápolyban bekövetkezett halála előtt.
A költő hagyatéka ma is élénk. Balatonfüred városa minden évben megrendezi a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt és Költőtalálkozót, amelyen tavaly Kugler Viktor nyerte el az első díjat "Pinokkióbőr" című versével. Ez a rendezvény nemcsak a költő emlékét ápolja, hanem platformot biztosít a kortárs költők számára is, hogy bemutassák munkájukat és inspirálódjanak Quasimodo szellemiségéből. A szicíliai költő Balatonfüredhez fűződő kapcsolata így generációkon átívelő kulturális hidat teremtett.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása