A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-felmérés 2025-ös adatai, melyek a 2022-es tesztelés eredményeit tükrözik, azt mutatják, hogy a romániai magyar oktatás továbbra is felülmúlja a román nyelvű oktatást. Ugyanakkor mindkét oktatási rendszerben jelentős visszaesés tapasztalható a korábbi felmérésekhez képest.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által bemutatott gyorsjelentés szerint a magyarul tanuló diákok átlagos PISA-eredményei továbbra is meghaladják a romániai átlagot. Kiss Tamás szociológus és Toró Tamás politológus ismertette az eredményeket, melyek rávilágítanak a romániai oktatás kihívásaira és a kisebbségi oktatás sajátosságaira.
A 2025-ös PISA-felmérés keretében 2022-ben a 2009-ben született romániai diákok közül 7961-et teszteltek, ebből 1093-an magyar nyelven tanultak. A felmérés nem a lexikális tudást méri, hanem azt vizsgálja, hogy az iskola mennyire készíti fel a diákokat a társadalmi és munkaerőpiaci integrációra.
Az eredmények alapján a magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek a szövegértés, matematika és természettudomány kategóriákban, mint románul tanuló társaik. Ez a tendencia már a 2022-es felmérésben is megfigyelhető volt, megerősítve a magyar oktatási rendszer versenyképességét a többségi oktatással szemben.
Az OECD 2006 óta végez PISA-felmérést Romániában, és kezdettől fogva tesztelnek magyar nyelven is, azonban reprezentatív magyar alminta csak 2022 óta áll rendelkezésre. A kutatók kiemelték, hogy a magyarul beszélő diákok 85 százaléka magyar nyelvű oktatásban részesül, és 100 magyar anyanyelvű diákra 91 magyarul tanuló jut, figyelembe véve, hogy nem magyar anyanyelvűek is járnak magyar iskolába.
A magyar anyanyelvű, de román nyelven tanuló diákok teljesítménye jelentősen elmarad a többségi diákokétól. Kiss Tamás szociológus szerint ez azért van, mert a többségi oktatás nem veszi figyelembe az eltérő nyelvi háttérrel rendelkező gyerekek speciális igényeit, így sokan „elsüllyednek” a rendszerben.
Bár a magyar oktatás versenyképes maradt, a visszaesés radikálisabbnak bizonyult a magyar tanulók esetében, mint a románoknál, csökkentve a két csoport közötti korábbi különbséget. Romániában az oktatás „szabadesésben” van, hasonlóan más európai országokhoz, például Magyarországhoz, ahol a csökkenés még jelentősebb volt.
Az erdélyi magyar oktatási rendszer versenyképessége a többségivel szemben nem általános jelenség Európában; hasonló tendenciát csak az olaszországi németek és a moldáviai oroszok esetében tapasztaltak. Ezzel szemben például a szlovákiai magyar oktatás a szlovák nyelvű alatt teljesített, bár reprezentatív adatok hiányosak.
A gyorsjelentés részletesen elemezte az oktatási rendszer méltányosságát is, vagyis azt, hogy az anyanyelvű oktatás mennyire biztosít egyenlő esélyeket. Románia a PISA-felmérésben résztvevő országok közül a legméltánytalanabb oktatási rendszerrel rendelkezik, ahol a családi háttér a legerősebben határozza meg a diákok iskolai teljesítményét.
A kisebbségi oktatási rendszerekben általában kisebbek az egyenlőtlenségek, mint a többségiben, de az erdélyi magyarok esetében is óriásiak a különbségek. Az egyenlőtlenségeket fokozza a magánoktatás terjedése (Bukarestben az iskolába indulók 10 százaléka már magániskolában kezd), valamint az állami oktatásban a szülői anyagi ráfordítás, például magánórák formájában, mely nagymértékben befolyásolja a teljesítményt.
A 2022-es adatokhoz képest a legnagyobb visszaesés az alsó középosztályban lévő gyerekek teljesítményében volt megfigyelhető. A romániai oktatási rendszer rezilienciája – azaz az alsó negyedben lévő diákok jó teljesítményének aránya – mindössze 5 százalék, ami világszinten az egyik legalacsonyabb. Az erdélyi magyarok esetében ez az arány magasabb, de még mindig alacsony.
Az erdélyi magyar diákok átlagosan gyengébben teljesítettek, mint a magyarországiak: matematikából 459, szövegértésből 452, természettudományokból pedig 480 pontot értek el. Azonban a településtípus szerinti bontás árnyaltabb képet mutat.
A 3000 főnél kisebb településeken tanulók egyértelműen lemaradásban vannak Bukaresthez és Budapesthez képest. Ezzel szemben a kis- és közepes városokban a magyar diákok teljesítménye megközelíti a magyarországi átlagot, és jóval erősebb a magyar nyelvű oktatás, mint a román.
A 100 ezer fő feletti romániai nagyvárosok közül sok szórványnak számít, ahol az oktatás valószínűleg gyengébb, ami kihat a diákok teljesítményére is. Bukarestben egyébként elenyésző a magyar nyelvű oktatásban résztvevők száma, mindössze körülbelül 50 diák.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása