Románia és a NATO keleti szárnyának több országa is kész nagyobb részt vállalni az amerikai katonai jelenlét költségeiből, hogy elkerülje a csapatlétszám további csökkentését. Washington decemberig felülvizsgálja európai katonai stratégiáját, ami aggodalmat keltett a szövetségesek körében a lehetséges jelentős csapatkivonások miatt. A Bloomberg értesülései szerint a keleti tagállamok ezzel a felajánlással kívánják jelezni, hogy továbbra is kiemelten fontosnak tartják az amerikai erők jelenlétét.
Az Egyesült Államok kormánya jelenleg átfogó felülvizsgálatot végez európai katonai jelenlétét illetően, melynek eredménye várhatóan decemberben válik nyilvánossá. A Bloomberg forrásai szerint számos szövetséges attól tart, hogy a folyamat végén Washington jelentősen csökkentheti a kontinensen állomásozó katonák és haditechnikai eszközök számát. Ennek elkerülése érdekében a keleti tagállamok, köztük Románia, felajánlották, hogy nagyobb arányban fedeznék az amerikai bázisok és csapatok állomásoztatásának költségeit.
A román elnöki hivatal is aktívan igyekszik meggyőzni Washingtont a jelenlegi katonai jelenlét fenntartásának szükségességéről. Marius Lazurcă elnöki tanácsadó nemrégiben az Egyesült Államokban tárgyalt, ahol amellett érvelt, hogy ne csökkentsék tovább a Romániában állomásozó amerikai erőket. Az amerikai erők főként a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légibázison, a deveselui rakétavédelmi bázison és az aranyosgyéresi katonai repülőtéren vannak jelen az országban.
Washington augusztusban egy kérdőívet is kiküldött a szövetségeseknek, melyben többek között arra kereste a választ, hogy az egyes országok nyilvánosan támogatták-e Donald Trump külpolitikáját. Emellett érdeklődtek az amerikai katonai bázisok használatára vonatkozó korlátozásokról, valamint arról, hogy költenek-e amerikai hadiipari vállalatok termékeire. A válaszokat augusztus 28-ig várják, és a kérdőív meglepte több európai tagállamot.
Az Egyesült Államok korábban már mintegy ezer katonát kivont Romániából, ami különösen érzékennyé teszi a mostani helyzetet az ország számára. Mindeközben az orosz–ukrán háború intenzitása nem csökken, és Romániában is egyre gyakrabban fordulnak elő határsértő drónincidensek, ami növeli a biztonsági aggodalmakat. Ezek a tényezők erősítik a keleti szárny országainak elkötelezettségét az amerikai katonai jelenlét fenntartása iránt.
A Trump-adminisztráció már korábban is tervezte az amerikai haderő globális elhelyezkedésének átfogó felülvizsgálatát, amit a szövetségesek egy ideig már elvetett tervnek hittek. A mostani vizsgálat azonban újraindult, és kifejezetten Európára koncentrál, ami újabb bizonytalanságot szül a kontinensen. Az Egyesült Államok jelenleg 80–100 ezer katonát állomásoztat Európában, melynek több mint egyharmada Németországban található.
A keleti NATO-tagállamokban, mint például a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, ennél kisebb, de stratégiailag fontos erők teljesítenek szolgálatot. A balti országokban néhány száz, Lengyelországban és Romániában pedig több ezer amerikai katona van jelen. Ez a regionális eloszlás is hangsúlyozza a keleti szárny országainak kiemelt érdekeltségét a jelenlegi létszám fenntartásában.
A kiküldött amerikai kérdőív tartalma több európai tagállamot is meglepett, mivel egyes szövetségesek úgy értelmezik, hogy Washington már nemcsak nagyobb anyagi hozzájárulást vár el a katonai védelemért cserébe. A feltételezések szerint bizonyos fokú politikai igazodást is elvárhat, ami újfajta nyomást jelenthet a partnerekre. Ez a megközelítés eltér a korábbi együttműködési modellektől.
A feszültséget tovább növeli, hogy több nagy európai NATO-tagállam nem volt hajlandó bekapcsolódni az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújába. Ez a nézeteltérés is hozzájárul a jelenlegi tárgyalások nyíltabb és konfliktusosabb jellegéhez, mint ami korábban megszokott volt. A szövetségesek most közös válaszon dolgoznak, miközben igyekeznek elkerülni egy újabb konfliktust a Trump-adminisztrációval.
Oana Lungescu, a RUSI brit védelmi kutatóintézet munkatársa és a NATO korábbi szóvivője szerint a szövetségesek és az Egyesült Államok közötti alkudozás a csapatok állomásoztatásáról vagy fegyvervásárlásokról önmagában nem szokatlan. Azonban a mostani tárgyalások jellege, nyíltsága és a felmerülő politikai elvárások miatt jelentősen eltérnek a korábbi gyakorlattól. Ez a helyzet rávilágít a transzatlanti kapcsolatok változó dinamikájára.
Az európai kormányok jelenleg azon dolgoznak, hogy összehangolt választ adjanak Washington elvárásaira, miközben próbálják elkerülni a további súrlódásokat a Trump-adminisztrációval. A NATO augusztus 27-i brüsszeli egyeztetésén is napirendre kerülhet a kérdés, amelyen Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium szakpolitikai államtitkár-helyettese is részt vesz. Ez a találkozó kulcsfontosságú lehet a további lépések meghatározásában.
A decemberi határidőig várhatóan kiderül, hogy az Egyesült Államok mekkora katonai jelenléttel számol a kontinensen a következő időszakban, és milyen feltételekkel. A keleti NATO-tagállamok felajánlása és a Washington által kiküldött kérdőív egyaránt jelzi a transzatlanti védelem jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot és a változó elvárásokat. A helyzet alakulása alapjaiban befolyásolhatja Európa biztonsági architektúráját.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása