Pekingben a legújabb humanoid robotok már az emberi atlétikai rekordokat is túlszárnyalják sebességben, ami lenyűgöző technológiai fejlődést mutat. Azonban az iparág figyelme egyre inkább a gépek gyakorlati alkalmazhatóságára, azaz a mindennapi, összetett feladatok elvégzésére irányul. A gyorsaság önmagában nem elegendő, ha a robotok nem képesek megbízhatóan és ügyesen beilleszkedni az emberi környezetbe.
A pekingi World Humanoid Robot Games eseményen a Tiangong Ultra nevű robot 9,39 másodperc alatt futotta le a száz métert. Ezzel az idővel, valamint a Lightning nevű gép 9,47 másodperces eredményével mindkét robot jobb időt produkált, mint Usain Bolt 9,58 másodperces emberi világcsúcsa.
Fontos kiemelni, hogy ezek a gépek eltérő biomechanikával rendelkeznek, és nem versenyezhetnének emberi atlétikai megmérettetéseken. A verseny azonban nem csupán a sebességről szólt, hiszen a szervezők 51 különböző feladatban mérték össze a robotokat, melyek jelentős része már nem látványos mutatvány volt.
A gépeknek elektromos autót kellett tölteniük, tárgyakat kellett kezelniük éttermi környezetben, gyári anyagmozgatási feladatokat kellett megoldaniuk, és kábeleket kellett csatlakoztatniuk. A versenyszámok több mint negyven százalékában teljesen önálló működést vártak el a robotoktól, ami a gyakorlati alkalmazhatóság felé mutat.
Az ember számára természetes, hogy egy csatlakozót finoman igazít, vagy egy pohár helyzetét korrigálja, ha az elmozdul. Egy robotnak ehhez érzékelnie kell a környezetet, meg kell értenie a helyzetet, megfelelő erőt kell alkalmaznia, és váratlan eseményekre új tervet kell készítenie.
Ezért sokkal fontosabb az a robot, amelyik századszorra is hibátlanul csatlakoztat egy kábelt, mint az, amelyik rekordot dönt síkfutásban. A kínai robotikai ipar felismerte ezt a kihívást, amit a pekingi World Robot Conference is bizonyított.
Több mint háromszáz vállalat kétezer robotikai bemutatót tartott, és több mint százötven új terméket mutatott be. A látogatók olyan humanoidokat láthattak, amelyek csomagokat válogattak, mobiltelefon-összeszerelő soron dolgoztak, gyógyszert kerestek ki, ruhát vettek ki a mosógépből, vagy üzleti kiszolgálást imitáltak.
A befektetők egyre inkább a robotok gazdasági megtérülését és valós munkahelyi hatékonyságát várják el. Jelenleg számos modell ára még 300-500 ezer jüan körül mozog, miközben hatékonyságuk sok esetben elmarad az emberétől.
Kína stratégiai iparágként kezeli a humanoid robotikát, ami az ország elöregedő társadalma és csökkenő munkaképes népessége miatt kulcsfontosságú. A robotok ebben a kontextusban nem csupán technológiai újdonságok, hanem a munkaerőhiányra adható válaszok.
A kínai vezetés évekkel ezelőtt kiemelt fejlesztési területté tette a robotikát, támogatva a vállalatokat adókedvezményekkel és kutatási lehetőségekkel. Ez egy rendkívül gyors hazai beszállítói rendszer kialakulásához vezetett.
Wang Xingxing, a Unitree alapítója szerint a robotika a "ChatGPT-pillanatához" közeledik, amikor a mesterséges intelligenciával összekapcsolt gépek bonyolult feladatokat is képesek lesznek végrehajtani ismeretlen környezetben, egyszerű emberi utasítások alapján. Azonban az óvatosság indokolt, hiszen egy két lábon járó, nagy teljesítményű gép hibás mozdulata fizikai következményekkel járhat.
Ezért a háztartási robotoknak nemcsak intelligensnek, hanem biztonságosnak is kell lenniük. Képesnek kell lenniük megkülönböztetni egy tányért egy kisgyerek kezétől, és fel kell ismerniük a veszélyes helyzeteket. A robotika valódi áttörése tehát a megbízhatóságból fakad majd.
Amennyiben a robotok képesek lesznek éjjel-nappal csomagot válogatni, gépeket kiszolgálni, autókat összeszerelni, szállodai küldeményeket vinni vagy egyszerű vendéglátási munkát végezni, gazdasági versenytársakká válnak bizonyos munkakörökben. A humanoid robotok ígérete abban rejlik, hogy olyan környezetbe tervezik őket, amelyet eredetileg ember számára építettek.
Ez azt jelenti, hogy nem kell az egész gyárat a gép köré építeni, hanem a gépet próbálják az emberi világhoz igazítani. Ez óriási gazdasági különbséget jelent az eddigi ipari automatizációhoz képest, amely jellemzően rögzített feladatokat ismétlő robotkarokat használt.
Az új technológia nemcsak munkahelyeket alakíthat át, hanem új szakmákat is létrehozhat, például robotkarbantartókra, szoftveres szakemberekre, biztonsági felügyelőkre és integrátorokra lesz szükség. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a technológiai változás ritkán szünteti meg egyszerűen a munkát, inkább átalakítja azt, felvetve a kérdést, hogy az ember képes-e lépést tartani az átalakulás sebességével.
A legnagyobb piac a gyárak helyett akár a lakások is lehetnek, ahol a robotok háztartási feladatokat végezhetnek, vagy segíthetnek mozgásukban korlátozott családtagoknak. Ez azonban etikai kérdéseket is felvet, például az idős gondozás területén.
A technológia akkor szolgálja az embert, ha felszabadítja olyan feladatok alól, amelyeket gép is elvégezhet, és több időt hagy arra, amit gép nem tud pótolni: jelenlétre, gondoskodásra és családra.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása