A HungaroMet friss adatai szerint az idei év első kilenc hónapja, azaz a január és szeptember közötti időszak volt a legszárazabb a meteorológiai mérések 1901-es kezdete óta Magyarországon. Ez a rendkívüli csapadékhiányos periódus jelentős aggodalomra ad okot az ország vízellátását és mezőgazdaságát illetően.
Az említett kilenc hónap alatt mindössze 251,7 milliméter csapadék hullott országos átlagban. Ez az érték drámaian, 47 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak éghajlati normáljának számító 471,1 milliméteres átlagtól. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedek átlagához képest közel a felére csökkent a lehullott csapadék mennyisége az év első háromnegyedében.
A rendkívül száraz hónapok sorozata szeptemberben is folytatódott. Az idei szeptember a hetedik legszárazabb hónap volt az elmúlt 125 évben, tovább súlyosbítva az országos vízhiányt. Emellett a hőmérsékleti adatok is eltérést mutattak a sokéves átlagtól.
Szeptemberben az országos átlagos csapadékmennyiség mindössze 15,1 millimétert tett ki. Ez az érték 74 százalékkal kevesebb, mint az 1991 és 2020 közötti időszakban mért átlagos szeptemberi csapadékmennyiség, ami 59,1 milliméter volt. A különbség jól mutatja a hónap rendkívüli szárazságát, amely jelentősen elmaradt a megszokott őszi csapadékmennyiségtől.
A hőmérséklet tekintetében is eltéréseket regisztrált a HungaroMet. Szeptemberben az országos középhőmérséklet 17,7 Celsius-fok volt, ami 1,7 fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti éghajlati átlagnál. A síkvidéki területeken a hónap középhőmérséklete jellemzően 17 és 19 fok között alakult, míg 15 fok alatti értékeket kizárólag a magasabb hegyvidékeken és a fagyzugos völgyekben mértek.
A csapadék területi eloszlása is jelentős eltéréseket mutatott. Az Alföldön például szeptemberben általában 10 milliméter alatt maradt a havi csapadékmennyiség. Ezzel szemben a Dunántúl nyugati felén valamivel több eső esett, de még itt is csak kisebb körzetekben haladta meg a havi csapadékösszeg a 30 millimétert. Az év első kilenc hónapjában az ország középső részén és az Alföld nagy területein 200 milliméternél is kevesebb csapadék esett. Mindössze néhány állomáson, a délnyugati határ közelében mértek 400 milliméter feletti értékeket. Az ország nagy részén a szokásosnál 200–300 milliméterrel kevesebb eső hullott, a hegyvidéki területeken pedig helyenként több mint 300 milliméterrel maradt el a január és szeptember közötti csapadékmennyiség az 1991 és 2020 közötti átlagtól.
Ez a hosszú távú szárazság nem előzmények nélküli, hiszen a HungaroMet korábban már közölte, hogy az idei nyár is kifejezetten szélsőséges volt, és az elmúlt 125 év legszárazabb nyarának bizonyult. A szakemberek már akkor is jelezték, hogy a hőségperiódusok intenzitása az utóbbi évtizedek mérési adatai alapján a legjelentősebbek közé tartozott, még ha korábban előfordultak is hasonló időtartamú, vagy akár hosszabb hőségperiódusok is.
Az adatok egyértelműen jelzik, hogy Magyarországon az idei év rendkívüli csapadékhiánnyal és az átlagosnál melegebb hőmérséklettel telt, ami hosszú távon komoly kihívásokat jelenthet az ökoszisztémák és a gazdaság számára egyaránt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása