Izrael északi részén, a Genezáreti-tó partján végzett régészeti feltárások során egy nemzetközi kutatócsoport jelentős előrelépést tett az elveszett bibliai város, Betszaida azonosításában. A tizedik ásatási szezonban feltárt leletek megerősítik a kutatók régóta fennálló elméletét, miszerint az el-Araj néven ismert lelőhely az a település volt, ahol a Biblia szerint Jézus számos csodát tett. A régészcsoport, Dr. Steven Notley tudományos igazgató vezetésével, tíz éve kutatja a területet, és most már „teljesen” biztos a felfedezés hitelességében, amely új megvilágításba helyezheti a korai kereszténység történetét.
A Bethsaida-Julias ásatási csapat a legutóbbi szezonban rendkívül gazdag leletanyagot tárt fel, melyek a római kori Betszaida-Julias életébe engednek bepillantást. A Genezáreti-tó partjáról előkerült tárgyak között szerepelnek lámpák, sminkeszközök, érmék, valamint római kori falak maradványai, amelyek az 1. és a 3. század közötti időszakhoz köthetők. Különösen figyelemre méltó egy lenyűgöző, félig dórikus oszlopfő, amely valószínűleg egy középületet díszített, valamint egy bazaltból készült mozsár, melyek a város fejlett infrastruktúrájára utalnak.
A kutatók emellett krétakőedényeket és több sértetlen Heródes-kori lámpát is azonosítottak a feltárások során. Ezek a lámpák különösen fontosak, mivel Kr. u. 70 előtt kizárólag Jeruzsálemben gyártották őket, így jelenlétük egyértelműen bizonyítja a zsidó lakosság jelenlétét a városban az első században. Ez az időszak egybeesik azzal, amikor Betszaida egy Julias nevű római kori polisszá alakult át, ami a római befolyás erősödését jelzi a régióban.
Dr. Steven Notley és csapata az elmúlt évtizedet az el-Araj néven ismert történelmi lelőhely romjainak átkutatásával töltötte, folyamatosan gyűjtve a bizonyítékokat. A tudományos igazgató szerint az összes feltárási négyzetből származó adatok összessége rajzolja ki az ősi település történelmi profilját, amely minden egyes ásatási szezonnal egyre tisztábbá válik. Ez a módszeres munka alapozta meg a mostani, magabiztos azonosítást.
A kutatások során kiderült, hogy a lelőhelyen több történelmi réteg is fellelhető. A római kori Betszaida-Julias, amely az 1. és a 3. század között létezett, alatt egy korábbi hellenisztikus település nyomai is rejtőznek, jelezve a terület évezredes lakottságát. Érdekesség, hogy a Beit Habek oszmán kori szíriai tulajdonosa korábbi római építmények tetejére építette istállóit, alapozás nélkül, és ez a szokatlan építkezési mód meglepő módon nem okozott károsodást az ősi kőfalakban, megőrizve azokat a mai napig.
A felfedezés rendkívüli jelentőséggel bír a bibliai régészet, a történelemtudomány és a teológia számára egyaránt. A Biblia szerint Betszaida az a város volt, ahol Jézus több csodát is végrehajtott: visszaadta egy vak ember látását, és öt kenyérrel, valamint két hallal táplált meg több ezer embert. Ez a helyszín tehát kulcsfontosságú Jézus földi működésének megértésében és a bibliai események földrajzi kontextusának megerősítésében, kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatva az írott forrásokhoz.
Továbbá, a hagyomány szerint Péter, András és Fülöp apostolok is Betszaidában éltek, ami a város fontosságát még inkább kiemeli a korai kereszténység történetében. A mostani leletek, különösen a zsidó jelenlétre utaló tárgyak, mint a krétakőedények és a Heródes-kori lámpák, hitelesítik a bibliai elbeszéléseket a város első századi állapotáról. Ez a felfedezés nem csupán egy elveszett város megtalálásáról szól, hanem arról is, hogy a régészet miként segíthet a vallási szövegek történelmi hitelességének ellenőrzésében és mélyebb megértésében.
A régészcsoport további kutatásokra készül, hogy még mélyebben feltárja a lelőhely titkait, és pontosítsa a város történetének minden részletét. Az el-Arajnál folyó munka hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megértsük a római kori Palesztina mindennapjait, a zsidó és római kultúra találkozását, valamint a korai kereszténység kialakulásának összetett körülményeit. A feltárások valószínűleg folytatódnak, újabb rétegeket és leleteket hozva felszínre.
A Betszaida-Julias azonosítása potenciálisan új zarándokhelyet is jelenthet a keresztények számára, és további régészeti expedíciókat ösztönözhet a régióban, ami a turizmusra és a helyi gazdaságra is pozitív hatással lehet. A felfedezés megerősíti a régészet és a történelem azon képességét, hogy kézzelfogható bizonyítékokkal szolgáljon az évezredes írásos emlékek, így a Biblia eseményeinek hitelességéhez, hidat építve a múlt és a jelen között.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása