A magyar közmédia átalakítása közepette egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés, valamint az MTI egykori erdélyi tudósítójának, Gazda Árpádnak a tanúvallomása részletesen bemutatja, hogyan befolyásolta a politikai kommunikáció a Magyar Távirati Iroda hírszolgáltatását az elmúlt években. A Pro Domo munkacsoport által gyűjtött dokumentumok, több száz példán keresztül, rögzítik, miként tűntek el külföldi politikusok kritikus nyilatkozatai, vagy hogyan vártak órákat a kormányzati jóváhagyásra egyes hírek.
Gazda Árpád, aki 2011 végétől 2022 végéig volt az MTI erdélyi tudósítója, belülről figyelte meg, ahogy a szakmai döntések fokozatosan jóváhagyáskötelessé váltak. Tapasztalatai szerint a hírügynökség, amely kezdetben alapvető feladatait látta el, idővel a politikai kommunikáció eszközévé, „propagandagépezetté” alakult át.
2022-ben, Orbán Viktor tusványosi beszéde után, amelyben a „fajkeveredésről” beszélt, a román miniszterelnök, Nicolae Ciucă nemkívánatosnak nevezte a kijelentéseket, és a tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Gazda Árpád erről szóló tudósítását az MTI nem publikálta.
Ugyanezen a napon Gazda beszámolt arról is, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy erdélyi lapnak adott interjúban védelmébe vette Orbán Viktort, tagadva a rasszizmus vádját. Ezt a hírt is elvetette az MTI, azzal az indokkal, hogy „nem kell napirenden tartani a témát”. Kelemen kiállása azonban tovább szította a vitát Romániában, több politikus lemondását követelte, és az RMDSZ kormányból való kizárását szorgalmazta.
Klaus Iohannis akkori államfő nyilvános magyarázatot várt az RMDSZ-től, tisztázva, hogy a párt politikusai egyetértenek-e Orbán szavaival. Kelemen erre válaszul azzal érvelt, hogy az RMDSZ teljesítette koalíciós kötelezettségeit, és Orbán beszéde nem Romániáról szólt. Az erről szóló tudósítás szintén soha nem jelent meg.
Egy másik, nem politikai jellegű példa is jól illusztrálja a szerkesztőségi hozzáállást. 2017 körül a csíksomlyói búcsúról szóló előzetes jelentésbe a főszerkesztő egy előre megírt, az MTVA-t népszerűsítő bekezdést akart beilleszteni. Ez arról szólt volna, hogy a Kárpát-medence püspökei előző este Torockón, a Duna-Házban találkoztak, és egy dokumentumfilmet néztek meg. Gazda ellenőrizte az információt, de kiderült, hogy az esemény nem történt meg.
Amikor Gazda törölte a bekezdést, a főszerkesztő ragaszkodott annak szerepeltetéséhez, mondván: „Ugyan már, ez egy kegyes hazugság, semmiség”. Gazda kitartott amellett, hogy nem szabad olyat közölni, ami nem igaz, és kérte nevének eltávolítását, ha mégis bekerülne a cikkbe. Végül egy helyettes főszerkesztő Gazda javára döntött, de az ilyen „kegyes hazugságokat” tartalmazó hírek hosszú éveken át mindennaposak voltak az MTI-nél.
A Pro Domo munkacsoport, amelyet az MTI külpolitikai munkatársai hoztak létre, több mint tíz éven át rögzítette a belső levelezéseket, utasításokat és csevegőüzeneteket. A 482 oldalas gyűjtemény augusztus elején került nyilvánosságra, amikor a munkatársak átadták az MTVA új vezetésének. Ennek eredményeként a Duna Médiaszolgáltató Zrt. belső vizsgálatot rendelt el.
Gazda Árpád 2011 végén kezdett dolgozni az MTI-nél, és tizenegy éven át volt az ügynökség erdélyi tudósítója. Korábban csak egy bukaresti tudósítója volt az MTI-nek Romániában. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után azonban megszaporodtak a kormányzati politikusok erdélyi látogatásai, ami szükségessé tette egy erdélyi tudósítói poszt létrehozását.
Az esetek rávilágítanak arra, hogyan torzulhat a nyilvánosság elé kerülő információ, ha a hírügynökségi munka politikai irányítás alá kerül. A kritikus hangok elhallgattatása, a „kegyes hazugságok” beépítése a hírekbe, és a kormányzati jóváhagyásra váró tudósítások mind aláássák a sajtó függetlenségét és objektivitását.
Ez a gyakorlat, amelynek során például 2021-től Szijjártó Péterről szóló hírekben rendszeresen szerepelt a „Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint” fordulat, még akkor is, ha valójában nem létezett ilyen közlemény, súlyosan sérti a hiteles tájékoztatás elvét. Az ilyen típusú beavatkozások hosszú távon rombolják a közbizalmat és befolyásolják a közvélemény tájékozottságát.
A Duna Médiaszolgáltató Zrt. által elrendelt belső vizsgálat lehetőséget teremthet a feltárt problémák alapos kivizsgálására és a felelősség megállapítására. Gazda Árpád esete, aki végül a belső konfliktusok miatt távozott az MTI-től, egy személyes példája annak, milyen nehézségekkel járhat a szakmai integritás megőrzése egy ilyen környezetben.
A jelentés és a tanúvallomások hozzájárulhatnak ahhoz a szélesebb körű diskurzushoz, amely a magyar közmédia szerepéről és függetlenségéről folyik. A közmédia átalakításának folyamatában kulcsfontosságú lehet, hogy az ilyen jellegű információtorzítások ne ismétlődjenek meg a jövőben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása