A budapesti Planetárium jövőjéről szóló kormányzati előterjesztés előkészítése zajlik, melynek keretében három lehetséges fejlesztési irányt vizsgálnak. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM), valamint a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) szakértői közösen dolgoznak a javaslaton. A miniszter hangsúlyozta, hogy számos szakmai, műszaki és pénzügyi kérdés tisztázására van még szükség, mielőtt a végleges tervezet a kormány elé kerülne.
Egyelőre egyik vizsgált opcióról sem született döntés.
A 2017 óta zárva tartó intézmény sorsáról szóló megbeszélések során az egyik felmerült lehetőség az épület ideiglenes újranyitása lenne már 2027-ben. Ez a forgatókönyv az épület alapvető rendbetételét és a vetítőberendezés javítását foglalná magában. Tanács Zoltán szerint ez a megoldás néhány hónapig működhetne, és költségei néhány százmillió forintos nagyságrendben lennének.
Ez a leggyorsabb és legkevésbé költséges alternatíva a Planetárium újraindítására.
A második vizsgált fejlesztési irány egy átfogó, 21. századi felújítás lenne. Ennek keretében az épület teljes megújuláson esne át, és a legmodernebb technológiával szerelnék fel.
A tervek között szerepel egy 8K+ felbontású, full-dome vetítési rendszer, valós idejű univerzum-szimuláció, továbbfejlesztett hang- és vetítési rendszerek, valamint többnyelvű tartalmak és kiegészítő szolgáltatások bevezetése. A miniszter becslése szerint egy ilyen léptékű felújítás a beszerzésekkel és a kiállítások kialakításával együtt 2-3 évet venne igénybe, és a költségei 15-20 milliárd forintos tartományban mozognának.
A harmadik, egyben legambiciózusabb opció egy nemzetközi színvonalú Tudományos és Technológiai Élményközpont létrehozását jelentené a Planetárium köré. Ez a komplexum interaktív kiállításokkal várná a látogatókat, amelyek az űrkutatás, robotika, mesterséges intelligencia, jövőtechnológiák és természettudományok területeit ölelnék fel. Emellett egy szabadtéri tudományos park kialakítását és a Népliget környező részeinek megújítását is magában foglalná.
Ez a fejlesztés egy regionális jelentőségű tudományos központtá emelné a helyszínt.
Tanács Zoltán kiemelte, hogy a Planetárium 23 méteres kupolája nemzetközi összehasonlításban is jelentős értékkel bír. A valódi elmaradás szerinte a vetítéstechnikában, az interaktív tartalmakban, a kiállítási funkciókban és az intézmény működési modelljében mutatkozik. Ezen területek modernizálása kulcsfontosságú lenne a Planetárium jövője szempontjából.
A budapesti Planetáriumot a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) nyitotta meg 1977-ben a Népligetben. A 23 méter átmérőjű kupola alatt egyszerre 400 néző élvezhette a csillagászati ismeretterjesztő vetítéseket és egyéb programokat. Az épületet 2016-ban egy beázás érte, ami miatt 2017-ben bezárták, és azóta sem nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása