Az Országgyűlés keddi ülésén több fontos napirendi pontról is szavaz, amelyek közül kiemelkedik a Független Közmédia Testület elnökének és tagjainak megválasztása, valamint két ellenzéki képviselő mentelmi ügye. A miniszterelnök felszólalása után a képviselők a közmédia új struktúrájának kialakításában kulcsszerepet játszó testület összetételéről döntenek. Emellett a parlamenti gyakorlatnak megfelelően várhatóan nem függesztik fel Szentkirályi Alexandra és Latorcai Csaba mentelmi jogát magánvádas ügyekben.
A parlament várhatóan dönt a kormánypárt kezdeményezésére létrehozott Független Közmédia Testület elnökéről és tagjairól. A testület kilenc tagjából hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölnek. A bizottság Bayer Judit médiajogászt és médiakutatót javasolta a testület elnökének, aki az egyetlen jelölt volt a tisztségre.
A napirenden szerepel továbbá Szentkirályi Alexandra és Latorcai Csaba ellenzéki képviselők két-két mentelmi ügye. Mindkét politikus esetében magánvádas eljárásokban érkezett indítvány a parlamenthez. Az országgyűlési gyakorlat szerint ilyen esetekben nem adják ki az érintett képviselők mentelmi jogát, így várhatóan nem függesztik fel sem Szentkirályi, sem Latorcai mentelmi jogát.
A Független Közmédia Testület létrehozását egy június 23-án elfogadott médiatörvény-módosítás tette lehetővé, amely az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató megszüntetésével, valamint egy új közmédia-struktúra kialakításával számol. Ez a testület tulajdonosi jogokat gyakorol az új Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az MTI Nonprofit Zrt. felett, így az új közmédia egyik legfontosabb irányító és felügyeleti szerveként működik. A testület egyik fő feladata a közmédia állandó vezetésének kiválasztása nyílt pályázaton keresztül, melynek átmeneti szakmai vezetője jelenleg Horváth P. András.
A testület tagjainak jelölése kapcsán jelentős vita alakult ki az utóbbi hetekben. A jelölések határideje augusztus 23-án járt le, amit az ellenzék és a szakmai szervezetek is teljesítettek. A Fidesz Siklósi Beatrixot, a KDNP Martí Zoltánt, míg a Mi Hazánk Moys Zoltánt jelölte. A Tisza Párt azonban nem tartotta be a határidőt, majd kezdeményezésére elmaradt a médiaszakmai jelöltek meghallgatása. Később a Tisza Szabó Györgyöt, Hargitai Miklóst és Bálint Viktort jelölte, Szabó György múltja, a Kádár-rendszerbeli Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkári tisztsége kapcsán aggályok merültek fel.
A mentelmi ügyek tekintetében az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülése óta eltelt közel négy hónapban már többször is kikérte az ügyészség ellenzéki politikusok mentelmi jogát, jellemzően magánvádas eljárásokban. Magyar Péter mentelmi ügyében azonban még mindig nem történt előrelépés a nyomozóhatóság részéről. Magyar Péter 2024 nyarán, EP-mandátuma átvétele előtt egy belvárosi klubban tanúsított botrányos viselkedése miatt került a figyelem középpontjába. A szemtanúk szerint agresszívan és garázda módon viselkedett, majd egy telefont a Dunába dobott. Az ügyben garázdaság és rongálás miatt indult rendőrségi nyomozás, amely Magyar mentelmi joga miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez került. A legfőbb ügyész lopás miatt kezdeményezte az Európai Parlamentnél mentelmi jogának felfüggesztését, amit az EP többsége akkor nem támogatott. Országgyűlési képviselővé válásával ismét megnyílt a lehetőség a mentelmi jog kikérésére, de az ügyben azóta sem történt előrelépés.
A Független Közmédia Testület megalakulása és tagjainak kiválasztása kulcsfontosságú az új közmédia működése szempontjából. A testület tulajdonosi jogokat gyakorol, és felelős a közmédia vezetésének kiválasztásáért. A jelölések körüli viták, a Tisza Párt eljárása, valamint a bizottság tiszás többségének döntései rávilágítanak a politikai befolyásolás lehetőségére a közmédia irányításában. Különösen a hat politikai delegált szembenállása a három szakmai taggal, valamint Radnai Márk alelnök azon felvetése, hogy a testület akár hat fővel, ellenzéki tagok nélkül is megalakulhat, komoly aggályokat vet fel a testület függetlenségével és objektivitásával kapcsolatban.
A képviselői mentelmi jogok kezelése, különösen a magánvádas ügyekben, rávilágít a jogállamiság és a politikai felelősség kérdéseire. Az, hogy az ügyészség az új Országgyűlés alakulása óta többször is kikérte ellenzéki politikusok mentelmi jogát, miközben Magyar Péter ügyében nem történt előrelépés, kérdéseket vet fel az eljárások következetességével és időzítésével kapcsolatban. A Magyar Péterrel kapcsolatos vádak súlyossága, a bizonyítékok (visszaszerzett telefon adatai) és az Európai Parlament korábbi döntése ellenére a hazai nyomozóhatóság tétlensége különös figyelmet érdemel.
A parlamenti szavazás eredménye meghatározza a Független Közmédia Testület összetételét és ezzel az új közmédia jövőjét. Amennyiben a testület valóban ellenzéki tagok nélkül alakul meg, az tovább élezheti a politikai vitákat a közmédia függetlenségéről és objektivitásáról. A testület feladata lesz a közmédia vezérigazgatói pályázatának kiírása, ami alapvetően befolyásolja majd a média tartalmát és működését a jövőben.
A mentelmi ügyekben hozott döntések, különösen Magyar Péter esetében, továbbra is a közélet fókuszában maradhatnak. Az ügyészség esetleges jövőbeni lépései, vagy azok elmaradása, befolyásolhatják a közvéleményt és a politikai diskurzust. A képviselői mentelmi jog rendeltetése, hogy védelmet nyújtson a politikai üldöztetés ellen, de egyúttal biztosítania kell a jogi felelősségre vonhatóságot is, amikor arra alapos ok van.