Egy pécsi civil szervezet, az Emberség Erejével Alapítvány (EEA) által egy általános iskolában tartott pályaorientációs foglalkozás vált a közelmúltban heves politikai viták tárgyává. A programot követően több kormánypárti és ellenzéki politikus is LMBTQ-propagandával vádolta meg az alapítványt, miközben az EEA vezetője határozottan cáfolta ezeket az állításokat. Az eset rávilágít a gyermekvédelmi törvény elfogadása körüli feszültségekre és a civil szervezetek munkájának megítélésére.
Az Emberség Erejével Alapítvány egy újpetrei általános iskolában tartott pályaorientációs foglalkozást, melynek célja az volt, hogy a gyerekek társasjáték segítségével beszélgessenek a foglalkozásokról, hobbikról és tárgyakról, amelyeket a társadalom hagyományosan lányosnak vagy fiúsnak tart. A foglalkozás lényege Nyirati András, az EEA vezetője szerint az volt, hogy senkinek ne befolyásolja a pályaválasztását a nemi szerepekbe kényszerítés. Az alapítvány Facebook-oldalán közzétett bejegyzés, amely az eseményről számolt be, hamarosan politikai támadások célpontjává vált.
A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk politikusai, valamint propagandistái a közösségi médiában kezdték el terjeszteni azt az állítást, hogy az alapítvány az új gyermekvédelmi törvény elfogadását követően azonnal "érzékenyíti" a gyerekeket az iskolákban. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a TV2 reggeli műsorában fejezte ki felháborodását amiatt, hogy a fiúk kedvelhetik a rózsaszínt, a lányok pedig lehetnek tűzoltók, mondván, "nem kellene az ilyesmivel a gyerekeket összezavarni". Panyi Miklós, fideszes képviselő "szivárványlobbis trójai falóról" írt, míg Bohár Dániel riporter Magyar Pétert vádolta az eseményért.
Az újpetrei általános iskola igazgatója közleményben erősítette meg, hogy a foglalkozás egy osztályfőnök kezdeményezésére valósult meg, és ő intézményvezetőként hozzájárult. Kiemelte, hogy az eseményen semmilyen szexuális, nemi élettel vagy orientációval kapcsolatos téma nem merült fel. Az EEA az eredeti posztból eltávolította a gyerekekről készült képeket, mivel valótlan tartalmú bejegyzésekben terjedtek róluk fotók.
A politikai támadások a "tiszás törvény" néven emlegetett új gyermekvédelmi törvény elfogadását követő napon kezdődtek. Ez a jogszabály a kiskorúak számára elérhető szexuális erőszakot, manipulációt és kizsákmányolást propagáló médiatartalmakkal szemben lépne fel. Toroczkai László konkrétan arra utalt, hogy a foglalkozás "érzékenyítés" volt azon a napon, amikor a törvényt megszavazták. Fontos megjegyezni, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk nem támogatta a javaslatot.
Nyirati András, az EEA vezetője hangsúlyozta, hogy a rendezvény minden hatályos törvénynek megfelelt, és végig pedagógus jelenlétében zajlott, sőt, az elején egy szülő is részt vett. Nyirati szerint az eseménynek semmi köze nem volt az új gyermekvédelmi törvényhez, mivel azt már másfél hónappal korábban egyeztették az iskolával. Az alapítvány ellen nem ez az első lejárató kampány; 2017-ben kormánypárti politikusok azzal vádolták őket, hogy Soros-pénzből migránsközpontot hoznának létre Pécsen, holott a pénzt más civil szervezetek fejlesztésére költötték.
Felmerült az is, hogy Polyák Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) frissen hivatalba lépett elnöke az EEA felügyelőbizottságának tagja volt. Nyirati András megerősítette, hogy Polyák Gábor már lemondott erről a tagságról, amit korábban egy interjúban is jelzett.
Az eset jól mutatja a civil szervezetek munkájának politikai értelmezését és a közbeszéd polarizáltságát Magyarországon. Egy egyszerű pályaorientációs foglalkozás, amely a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák oldását célozta, gyorsan LMBTQ-propagandaként lett beállítva, széles körű politikai támadások kereszttüzébe kerülve. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a gyermekvédelem és a nemi identitás témakörei mennyire érzékenyek és politikai feszültségek forrásai lehetnek.
A politikusok retorikája, amely egyértelmű utalásokat tett LMBTQ-lobbizásra és pedofíliára anélkül, hogy konkrét problémát nevezett volna meg a foglalkozással kapcsolatban, hozzájárult a közösségi médiában terjedő félreértésekhez és vádakhoz. Az alapítvány vezetőjének és az iskola igazgatójának nyilatkozatai szerint a foglalkozás kizárólag a pályaválasztási lehetőségek bővítéséről szólt, és nem érintett szexuális vagy nemi orientációs témákat. Ez a diszkrepancia a valós tartalom és a politikai interpretáció között súlyos következményekkel járhat a civil szervezetek reputációjára és működésére nézve.
A KDNP bejelentése, miszerint egy emailcímet hoznak létre a "genderaktivisták" bejelentésére az iskolák környékén, tovább erősíti azt a tendenciát, hogy bizonyos témákat politikai kampányok részévé tesznek, és a civil szférát gyanakvással kezelik. Ez a lépés potenciálisan elrettentheti a civil szervezeteket attól, hogy hasonló programokat tartsanak, és korlátozhatja a diákok hozzáférését a sokszínű pályaorientációs lehetőségekhez.
Az eset valószínűleg tovább mélyíti a szakadékot a civil szféra és a kormányzati, valamint kormánypárti politikai erők között. A civil szervezetek munkájának politikai célokra való felhasználása, különösen a gyermekvédelem érzékeny témakörében, hosszú távon alááshatja a társadalmi bizalmat és a konstruktív párbeszéd lehetőségét. Az ilyen kampányok nemcsak az érintett szervezetekre, hanem az egész civil szektorra negatív hatással lehetnek, nehezítve a társadalmilag hasznos tevékenységek végzését.
A vita azt is felveti, hogy a politikai narratívák mennyire képesek felülírni a tényeket és a valóságtartalmat, különösen a közösségi média felületein. Az alapítvány által a képek eltávolítása is jelzi a valótlan tartalmú bejegyzések terjedésének veszélyeit és a gyermekek védelmének fontosságát a digitális térben. Az ügy várhatóan tovább foglalkoztatja a közvéleményt és a politikai szereplőket, különösen a közelgő választások tükrében. A pályaorientáció és a nemi szerepekhez kapcsolódó sztereotípiák témája továbbra is érzékeny pont marad a magyar társadalomban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása