A magyar kormány azonnali intézkedéseket jelentett be a Duna vízszintjének emelésére a paksi atomerőműnél, hogy elkerülje az esetleges leállást az alacsony vízállás miatt. A miniszterelnök szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján ismertette a döntéseket, amelyek célja az ország egyetlen atomerőművének zavartalan működésének biztosítása.
Az intézkedések ideiglenes megoldást nyújtanak a kritikus helyzetre, amíg egy tartósabb beavatkozás nem valósul meg. A döntéshozatal alapját helyszíni szemle és vízgazdálkodási, energetikai, valamint honvédelmi szakértők egyhangú javaslata képezte.
A kormány elrendelte egy duzzasztómű azonnali megépítését a Dunán, a paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek között. Az első fázisban 35 000 köbméter követ használnak fel, amelyet később további 110 000 köbméter követ. Ez a beruházás a tervek szerint néhány héten belül biztosítja, hogy az atomerőmű hűtőcsatornájának vízszintje mínusz 90 cm felett maradjon, lehetővé téve a létesítmény teljes kapacitású működését.
Ezzel párhuzamosan két 80 méter hosszú uszályt is készenlétbe helyeznek Paksnál az előre látható gyors vízszintcsökkenés miatt. Szükség esetén ezek az uszályok ellenőrzött süllyesztésével rövid távon akár 20 centiméterrel is megemelhetik a Duna vízszintjét. Ezáltal elkerülhető az atomerőmű teljes leállása, amíg a végleges duzzasztómű elkészül.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a duzzasztómű építése és az uszályok bevetése egymással összehangoltan működik majd, és ezt tartja a leghatékonyabb és legbiztonságosabb megoldásnak. A munkálatok koordinálásával Kádár Pál vezérőrnagyot, a Honvédelmi Igazgatási Hivatal vezetőjét bízta meg. Az egyik uszály már szerda este megérkezik Mohácsról, a másik pedig csütörtökön lesz Paksnál.
A változó éghajlati viszonyokra tekintettel a paksi önkormányzat korábban javaslatot nyújtott be a kormánynak, amelyben a paksi atomerőmű hosszú távú, biztonságos hűtővízellátását biztosító összes lehetséges megoldás megvizsgálását kérte. Barnabás István, Paks alpolgármestere elmondta, hogy a helyi önkormányzat nem konkrét műszaki megoldást javasolt, hanem a megvalósítható opciók feltárását és az alacsony vízállásból eredő problémák rendezését szorgalmazta.
A miniszterelnök szerdán tartott megbeszélést a paksi atomerőműnél, ahová helikopterrel érkezett, hogy a vízgazdálkodási szakértők és az erőmű vezetői felülről is áttekinthessék a helyzetet. Ez a szemléletmód segítette a fontos kormányzati döntések meghozatalát. Korábban, hétfőn jelentették be, hogy a Duna vízszintjének 19 centiméteres emelkedése lehetővé tette a 2-es blokk 3-as turbinájának újraindítását, így két turbina is termel áramot.
Az atomerőmű zavartalan működése alapvető fontosságú Magyarország energiaellátása szempontjából, mivel az ország egyetlen nukleáris létesítménye. Az alacsony Duna-vízszint közvetlen veszélyt jelent a hűtővízellátásra, ami az erőmű teljesítményének csökkentését vagy akár leállítását is szükségessé teheti.
A most bejelentett intézkedések célja éppen ezen kockázatok minimalizálása, biztosítva az atomerőmű folyamatos, teljes kapacitású üzemelését. A klímaváltozás okozta egyre gyakoribb aszályok és az alacsony folyami vízállás hosszú távon is kihívást jelentenek, ezért a gyors és hatékony beavatkozás elengedhetetlen az energiabiztonság megőrzéséhez.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a jövőben az aszályok gyakorisága várhatóan növekedni fog, és Magyarország folyói valószínűleg nagyon kevés vizet fognak szállítani. Ez a tendencia rávilágít a hosszú távú, fenntartható megoldások sürgős szükségességére a vízellátás és az energiatermelés területén.
A mostani intézkedések ideiglenes jellegűek, és céljuk egy átmeneti időszak áthidalása, amíg egy tartósabb stratégia nem kerül kidolgozásra és megvalósításra. A Duna vízszintjének várható stagnálása és extrém alacsony szinten maradása kiemeli a folyamatos monitorozás és az adaptív vízgazdálkodási stratégiák jelentőségét a jövőben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása