Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Facebook-bejegyzésben reagált az Index egy korábbi cikkére. A cikk Nagy Natália írónő tíz évvel ezelőtti kijelentéseit idézte fel, amelyek az Operaház működését és egy gyermekopera bemutatását érintették. A főigazgató részletesen cáfolta az állításokat, különös tekintettel a "mohó haverokról" szóló vádakra és a projekt pénzügyi hátterére.
Az Index által felidézett nyilatkozatokban Nagy Natália arról beszélt, hogy egykor visszautasította Ókovács Szilveszter ajánlatát. Az ajánlat A Nap születésnapja című művének operaházi bemutatására vonatkozott, melyet a főigazgató Tallér Zsófia zeneszerzővel közösen szeretett volna megvalósítani. Az írónő akkoriban úgy vélte, hogy a közpénzeket inkább más szektorokra kellene fordítani, az előadást pedig piaci alapon kellene megszervezni.
Hozzátette azt is, hogy a főigazgató "csapjon már a mohó haverjai kezére", mielőtt újra nekifutnának a projektnek. Ókovács Szilveszter Facebook-posztjában pontosította, hogy a találkozóra 2013 novemberében került sor, nem tíz évvel ezelőtt. Elmondása szerint ő kereste meg az írónőt, miután elolvasta mesekönyvét, azzal a céllal, hogy Tallér Zsófia zeneszerzővel közösen hozzanak létre egy sikeres gyermekoperát.
A főigazgató vitatta a több száz millió forintos költségvetési tételt is, hangsúlyozva, hogy ekkora összeget még egy nagyszabású Aida-produkcióra sem tudnának költeni. Példaként említette, hogy a Leánder című darab friss változata is mindössze 20 millió forintos gyártási kerettel készül.
A 2013 novemberi találkozó során Nagy Natália és férje a főigazgató elmondása szerint nem a konkrét projekt részleteiről tárgyaltak, hanem a piaci alapú működésről szóló elveiket fejtették ki. Ókovács Szilveszter szerint az írónő és partnere fontosnak tartották, hogy "a képébe mondják" ezt a proklamatív hitvallásukat.
A főigazgató álláspontja szerint állami támogatás nélkül egy gyermekopera nem juthatna el széles közönséghez, hiszen még egy mesekönyv sem érné el mindenkihez a megfelelő terjesztés nélkül. Ez a nézetkülönbség alapvető volt a projekt sorsát illetően, és az együttműködés elmaradásához vezetett. Ókovács Szilveszter sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, mivel úgy érezte, a találkozó nem a konstruktív együttműködésről szólt, hanem inkább egy elvi állásfoglalás bemutatásáról.
Az ügy rávilágít a kulturális intézmények állami támogatásának és a piaci alapú működés közötti alapvető feszültségre. Ókovács Szilveszter érvelése szerint az állami források nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magas kultúra, különösen a gyermekeknek szóló művészeti alkotások, széles körben elérhetővé váljanak a társadalom számára. Ez a vita a kulturális hozzáférés és a közszolgálati szerepvállalás kérdéseit is felveti.
A "mohó haverok" vádja a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és az intézményvezetés integritását kérdőjelezi meg. A főigazgató határozott cáfolata, miszerint nincsenek "mohó haverjai", és nem vesz részt luxuskörülmények között, a vádak súlyosságát és a nyilvános reputációra gyakorolt hatását mutatja. A vita így nem csupán egy konkrét operaprojektről, hanem az állami kultúrafinanszírozás elveiről és a vezetői felelősségről is szól a nyilvánosság előtt.
Bár az eredeti gyermekopera-projekt Nagy Natáliával nem valósult meg, másfél évvel később Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom című családi meseoperáját mutatták be az Operaházban. Tallér Zsófia, a zeneszerző, néhány évvel később súlyos betegségben elhunyt. Az Operaház az ő emlékét is őrizve viszi át a darabot a nagyszínpadra, melyet egykori növendéke, Brandenburg Ádám dolgozott át.
Ókovács Szilveszter a "mohó haverok" vádjára reagálva kijelentette, hogy nem emlékszik ilyen feltételre, de elképzelhetőnek tartja, hogy elhangzott. Hangsúlyozta, hogy sem azelőtt, sem azóta nem ült jachton, nem járt magánpalotában vagy luxusrepülőn, és nincsenek ilyen barátai. Az opera alkotóit felsorolva megjegyezte, hogy ők sem a barátai, hanem szakmai partnerei, akiknek munkájáról csak felsőfokon tud beszélni.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása