Az MVM megkezdte az ideiglenes kárelhárítási munkálatokat az egykori Óbudai Gázgyár területén, hogy megakadályozza a súlyosan mérgező anyagok további szivárgását a Dunába. A beavatkozás sürgetővé vált, miután a folyó rekordalacsony vízállása miatt a szennyeződések ismét láthatóvá váltak a felszínen.
A területen több évtizede fennálló környezeti probléma kezelése régóta húzódik, a mostani lépések pedig kizárólag a kialakult haváriahelyzet kezelésére irányulnak, nem a teljes körű kármentesítésre.
Az MVM a hónap elején kezdte meg azokat a munkálatokat, amelyekkel a mérgező anyagok Dunába jutását igyekszik megakadályozni. A Duna alacsony vízszintje miatt ugyanis az egykori gázgyár területén elásott, rákkeltő és egyéb veszélyes vegyületek ismét a felszínre kerültek, és belefolynak a folyóba.
A cég kárelhárítási tervet nyújtott be a vízügyi hatósághoz, amely kizárólag az azonnali beavatkozási intézkedéseket tartalmazza. Ennek keretében kordonokkal zárták le a partszakaszt Óbuda és a Duna irányából, hogy megakadályozzák az emberek hozzáférését.
A Duna élővilágának védelme érdekében a szivárgókat abszorbens, felitató anyaggal vették körbe. Ezek az anyagok a vizet átengedik, de a szennyező anyagokat magukba szívják, különösen az alacsony vízállás idején, amikor a folyó természetes öntisztuló képessége korlátozott. A felitató párnákat a vízszint helyreállása után engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba szállítják és ártalmatlanítják.
Az Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése során közel 200 ezer tonnányi talajt szennyezett cianiddal, arzénnal és egyéb fokozottan veszélyes vegyületekkel. A terület 2014 óta az MVM tulajdonában van, de a kármentesítés kötelezettsége már 1995 óta fennállt, melyet az előző tulajdonosok sem teljesítettek.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint, bár örvendetes, hogy három évtized után történik valami, a jelenlegi kárelhárítási munkálatok nem akadályozzák meg teljesen a mérgező anyagok Dunába jutását. A zeolitos megoldás csak a talaj felszínén csurgó szennyeződést fogja fel, a víz alatti rész továbbra is akadálytalanul szivárog a folyóba.
Ez a szivárgás alacsony és közepes vízszint esetén folyamatosan zajlik, mivel ilyenkor a talajvíz a Duna felé áramlik. Magasabb vízszintnél a folyó vize áramlik a talaj irányába, ami a szennyeződést is befelé nyomja. A Pest vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztálya hagyta jóvá az MVM kárelhárítási tervét, miután helyszíni szemle során korábban nem azonosított befolyási pontokat fedeztek fel az alacsony vízállás miatt.
Ez az egyik legnagyobb kiterjedésű és legsúlyosabb talajszennyezés Magyarországon, amely a Duna alacsony vízállásánál válik látványossá a sárgászölden habzó, szúrós szagú anyagok formájában. Simon Gergely szerint a jelenlegi beavatkozás csupán „kis kozmetikázás”, és nagyon távol áll a terület teljes körű kármentesítésétől, az elmérgezett 200 ezer tonna talaj eltávolításától.
A teljes kármentesítés költségét ma körülbelül 30 milliárd forintra becsülik. A Graphisoft Park SE igazgatósági tagja, Kocsányi János elmondta, hogy a 15 hektáros szennyezett területből 3 hektár a Graphisoft tulajdona, ahol 40 ezer négyzetméternyi irodát építhetnének, ha a területet megtisztítanák. A Fővárosi Önkormányzat is a teljes kármentesítés mielőbbi megkezdését szorgalmazza, és tavaly pert is nyert az állam ellen a Graphisoft oldalán.
A kármentesítésért felelős MVM Next Zrt. esetében a folyamat többször is elhalasztódott, legutóbb 2024-ben egy kormányhatározattal. A terveknek idén év végére kell elkészülniük, ezt követően indulhat a közbeszerzés.
Bár a Sziget Fesztivál helyszínén, a Hajógyári-sziget északi csücskén a vízminőség a fesztivál megnyitása előtt végzett laborvizsgálatok szerint rendben van, a kordonok extra elővigyázatosságot jelentenek. A Greenpeace 2023 őszi vizsgálatai azonban ismét rákkeltő arzént és benzolt, valamint mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH) mutattak ki a Duna-parton vett mintákban, a határértékeket jelentősen, akár százszorosan is meghaladó mértékben.
A szennyeződés a folyóba kerülve ugyan felhígul, de a Greenpeace szerint veszélyeztetheti Budapest ivóvízbázisát is. Az évtizedek óta szivárgó mérgező anyagok nemcsak a Duna vízminőségében, hanem annak élővilágában is károkat okozhatnak, felhalmozódhatnak a hordalékban és bekerülhetnek a táplálkozási láncba.
A teljes körű kármentesítés hiánya tartós környezeti és egészségügyi kockázatot jelent a régió számára, és sürgetővé teszi a hosszú távú megoldás megtalálását és végrehajtását.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása