A nyári hónapokban jelentősen megnő a csőtörések száma Budapesten és országszerte, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a zavartalan vízellátásra. Az utcákon hömpölygő víz látványa gyakori jelenséggé vált, melynek hátterében több tényező is meghúzódik, az elöregedett infrastruktúrától a talajviszonyok változásáig.
A Fővárosi Vízművek adatai szerint csak július 4. és augusztus 30. között 3017 vízfolyásos hibát rögzítettek, ami jól mutatja a probléma súlyosságát. Badacsonyi Ákos, a Víz Koalíció vízügyi szakértője rámutatott, hogy a nyári időszakban tapasztalható csőtörések hátterében több összetevő áll. A száraz talajban a szivárgások hamarabb válnak láthatóvá, gyakran hónapokkal korábban keletkezett rejtett hibákra derítve fényt.
A legtöbb csőtörés nem hirtelen alakul ki, hanem a víz először a talajba szivárog, majd annak telítődése után jelenik meg a felszínen. Egy kertben például a környezetétől élénkebb zöld színű gyeprész árulkodó jel lehet a havi több köbméter elfolyó vízről. Azonban a korábban keletkezett, de csak most észrevehető hibák mellett számos friss csőtörés is keletkezik, melyek elsősorban a vízellátó rendszer túlterheltségéből adódnak.
A nyári csúcsidőszakban a megnövekedett vízfelhasználás miatt a szolgáltatóknak a megszokottnál jóval nagyobb tömegáramot kell biztosítaniuk a vezetékekben. Ez a gyorsabb áramlás többféle problémát is okozhat. Egyrészt lesodorhatja a csövek falán lerakódott biofilmréteget, ami a csapból zöldes vagy barnás vizet eredményezhet. Másrészt ez a biofilm gyakran eltömíti a mikrosérüléseket, így annak elsodródása azonnal lyukas csövet eredményezhet.
A talaj állapota is szorosan összefügg a csőtörések gyakoriságával. A csapadékhiány és az alacsony talajvízszint a talaj zsugorodásához, tömörödéséhez és egyenetlen süllyedéséhez vezethet. Ezek a talajmozgások jelentős többletterhelést rónak a földben futó vezetékekre, növelve a törések kockázatát. A Fővárosi Vízművek megerősítette, hogy a vezetékek kora, anyaga, állapota, mérete, a korábbi terhelések és a környezeti mechanikai hatások, valamint a talajviszonyok mind befolyásolják a meghibásodás esélyét. Emellett a járműforgalom, különösen a tehergépkocsik és munkagépek által keltett rezonancia is előidézhet kötések megpattanását, különösen az agglomerációban.
Az országos vízellátó hálózat rendkívül elöregedett állapotban van, ami általánosan növeli a csőrepedések esélyét. Becslések szerint az előállított ivóvíz akár negyede is elfolyik a rendszerekből anélkül, hogy bárki fizetne érte, ami jelentős gazdasági és környezeti veszteséget jelent. Ez a magas arány arra is utal, hogy a csőtörések nagy részét fel sem fedezik. A vízellátási szektor régóta forráshiánnyal küzd, ami gátolja a szükséges rekonstrukciók elvégzését. Bár a kapacitások sok esetben rendelkezésre állnának, a finanszírozás hiánya miatt a felújítások a szükségesnél lassabb ütemben haladnak.
A finanszírozási problémák megoldásának egyik lehetséges útja a fogyasztói díjak emelése lehet, melynek egy részét a hálózat üzemeltetésére és rekonstrukciójára fordíthatnák. Ez a lépés hosszú távon hozzájárulhatna a rendszer stabilitásához és a vízveszteség csökkentéséhez. A csőtörések nem csupán anyagi kárt okoznak, hanem az ivóvíz pazarlásával a környezetre is negatív hatást gyakorolnak, és veszélyeztetik az ellátás biztonságát.
Amikor egyszerre több csőtörés is jelentkezik, a szolgáltatók prioritási sorrendet állítanak fel a javításoknál. Elsősorban azokat a hibákat orvosolják, amelyek élet- vagy balesetveszélyt jelentenek, épületeket vagy infrastruktúrát veszélyeztetnek, illetve jelentős vízveszteséget okoznak. Emellett figyelembe veszik az ellátásbiztonságot, a hiba közúti, gyalogos forgalomra, tömegközlekedésre és a környezetre gyakorolt hatását is.
Nem minden esetben zárják le azonnal a hálózatot csőtörés esetén; mérlegelik a szolgáltatáskiesés mértékét, amíg a javítócsapat a helyszínre érkezik. Azonnali kizárásra csak közvetlen veszély vagy jelentős károkozás esetén kerül sor. Badacsonyi Ákos kiemelte, hogy a probléma valódi mértéke gyakran csak a szivárgó vezeték feletti burkolat megbontása után derül ki. A javítási munkák idejét meghosszabbíthatja a társközművekkel, például gázvezetékekkel való koordináció szükségessége, amihez szakfelügyeletet is igényelni kell. Ez a komplexitás tovább nehezíti a gyors és hatékony beavatkozást a már amúgy is túlterhelt rendszerben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása