Az augusztus 26-i himalájai hegyomlásról és az azt követő pusztító árhullámról, amely Nepálban és Kínában több mint ezer halálos áldozatot követelt, megjelent az első lektorált tanulmány. A kutatás egyik szerzője Hetényi György magyar geofizikus, a Lausanne-i Egyetem professzora és az Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A szakértők szeizmikus mérések segítségével rekonstruálták a katasztrófa eseményeit, és arra jutottak, hogy a legnagyobb rengést egy hatalmas hegyomlás okozta.
A kutatócsoport megállapította, hogy a fő rengést egy kezdeti, mintegy 100 millió köbméteres hegyomlás váltotta ki, amelynek anyaga nagyrészt kőzetből állt. Ennek az eseménynek az energiája egy 5,2-es magnitúdójú földrengésével volt egyenlő, ami jelentős geológiai aktivitásra utal. A szeizmikus adatok alapján a kutatók pontosan meghatározták a hatalmas anyagmozgás idejét.
Hetényi György, aki több mint húsz éve végez kutatásokat Nepálban, elmondása szerint nepáli kollégáival közvetlenül a katasztrófa után kezdték elemezni a mérési adatokat. A tanulmányt mindössze tíz nappal később nyújtották be, majd gyorsított lektorálás után október 2-án jelent meg a Seismica című szakfolyóiratban. Ez a gyorsaság kiemeli a tudományos közösség elkötelezettségét a sürgős információk megosztása iránt.
A tanulmány szerzői között nepáli, svájci, francia, kínai, brit, amerikai és spanyol intézmények kutatói is szerepelnek, ami a nemzetközi együttműködés fontosságát mutatja. A kutatás nepáli és kínai mérések alapján közli az eseményhez kapcsolódó szeizmikus megfigyelések első teljes adatsorát. Ez az átfogó adatgyűjtés alapvető a katasztrófa mechanizmusának megértéséhez.
A katasztrófa augusztus 26-án reggel történt, amikor a Nepálon és Tibeten is keresztülfolyó Trishuli folyó kilépett medréből. A hirtelen jött árvíz több falut elöntött és súlyosan megrongálta a térség infrastruktúráját. Nepálban házakat, utakat, hidakat és energetikai létesítményeket sodort el a víz.
Szeptember elejére már több mint ezer halálos áldozatról lehetett tudni, és több ezer eltűnt embert kerestek a mentőcsapatok. A Külügyminisztérium közlése szerint az eltűntek között három magyar állampolgár is volt. A külügy augusztusban arról tájékoztatott, hogy a három magyar állampolgár a katasztrófa helyszínén tartózkodott, és hollétük továbbra is ismeretlen.
A hegyomlás és az árvíz súlyos humanitárius válságot okozott a régióban, hatalmas károkat hagyva maga után. Az érintett területeken a helyreállítási munkálatok hosszú távú kihívást jelentenek a helyi közösségek és a hatóságok számára. A természeti csapás rávilágított a hegyvidéki régiók sebezhetőségére.
A kutatók szerint a hegyomlás előtt 17 perccel egy 2,5-es magnitúdójú földrengéssel összemérhető előesemény is történt. Ezen kívül az azt megelőző órákban és napokban több tucat kisebb eseményt is regisztráltak a szeizmikus mérőállomások. Ezek az előjelek kulcsfontosságúak lehetnek a jövőbeni katasztrófák előrejelzésében.
Bár még nem derült ki egyértelműen, hogy ezek az események valóban a hegyomlás közvetlen előjelei voltak-e, a térbeli egyezés miatt ez a lehetőség rendkívül valószínű. Ez a felismerés alapvető fontosságú a geológiai folyamatok mélyebb megértéséhez és a kockázatértékeléshez. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy egy jobb lefedettségű és folyamatosan felügyelt megfigyelőhálózat kiépítésével a jövőben időben előre lehetne jelezni a hasonló eseteket. Egy ilyen rendszer lehetővé tenné a riasztások kiadását, ami potenciálisan életeket menthetne és csökkenthetné a károkat.
A kutatás eredményei szerint a gleccser és így közvetve az éghajlat szerepe legfeljebb másodlagos lehetett a katasztrófában, mivel a hegyomlás nagy része kőzetből állt. Ez az információ árnyalja a klímaváltozás és a hegyvidéki katasztrófák közötti összefüggések megítélését. A fő ok a geológiai instabilitás volt.
A tanulmány rávilágít a hegyvidéki területek szeizmikus és geológiai monitorozásának kritikus szükségességére. Az ilyen típusú kutatások hozzájárulnak a természeti veszélyek jobb megértéséhez és a helyi közösségek ellenálló képességének növeléséhez. A tudományos munka alapvető a megelőzésben.
A nemzetközi tudományos együttműködés és a gyors adatfeldolgozás példája is ez a tanulmány, amely alig több mint egy hónappal az esemény után már publikálásra került. Ez a fajta proaktív megközelítés elengedhetetlen a globális kihívások kezelésében és a jövőbeni katasztrófák hatásainak minimalizálásában. A kutatók munkája hosszú távon segítheti a régió biztonságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása