{ "cim": "Balatoni turizmus: A vízszint hatása csekély, a gazdaság és időjárás döntő", "bevezeto": "Új kutatások szerint a Balaton vízszintjének alakulása kevésbé befolyásolja a turizmust, mint korábban gondolták. A vendégszámra sokkal inkább a gazdasági helyzet és az időjárás van hatással, de a klímaváltozás hosszú távon kihívásokat jelenthet.", "cikk_html": "A Balaton turisztikai vonzerejét és gazdasági teljesítményét meghatározó tényezők vizsgálata során meglepő eredmények születtek.
Ungvári Gábor és Horváth Gábor, a REKK Kft. energia- és vízgazdasági szakértői kutatásukban arra jutottak, hogy a tó vízszintje csupán minimális mértékben befolyásolja a vendégszámot.
Ehelyett az egy főre jutó GDP és az időjárás alakulása sokkal jelentősebb szerepet játszik.Mi történt?A szakértők ökonometriai modellek segítségével elemezték a vízszint és a turizmus közötti kapcsolatot az elmúlt harminc év adatai alapján. Megállapították, hogy a Balaton fürdőtó jellege megmaradt, és a vízszint hatása a turizmusra jóval kisebb, mint azt korábban feltételezték.
Érdemi változás csak akkor figyelhető meg, ha a vízállás 60-70 centiméter alá csökken.Amennyiben a vízszint 60 centiméter alá esik, minden további egy centiméteres csökkenés a vendégszám 1-2 százalékos visszaesését eredményezi, ami parttól függően eltérő mértékű lehet. Az elmúlt három évtizedben a siófoki vízmérce adatai 40 és 120 centiméter között ingadoztak, de a szabályozásnak és a kedvező időjárásnak köszönhetően ritkán volt 60-70 centiméter alatt a tó vízszintje.Ungvári Gábor kiemelte, hogy a Balaton látogatottságát nagyságrendileg az egy főre jutó GDP és az időjárás befolyásolja.
Horváth Gábor hozzátette, az emberek akkor utaznak a Balatonra, ha anyagi lehetőségeik megengedik, és az időjárás is kedvező. Bár ez az eredmény triviálisnak tűnhet, a kutatók szerint fontos volt adatokkal is alátámasztani, mivel a vízszint feltételezett hatása korábban nagyobb volt, mint a ténylegesen kimutatható.HáttérA kutatás az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében valósul meg, a Balaton fenntartható vízszintszabályozását vizsgálva.
A közgondolkodásban sokáig élt az a feltételezés, hogy a turizmus szorosan összefügg a tó vízszintjével. Ezt a vélekedést nagyrészt a 2002–2003-as alacsony balatoni vízállás szülte, amelyre válaszul alakult ki a jelenlegi vízszintszabályozási rend.A vizsgálat azonban rávilágított, hogy a turizmus szempontjából legrosszabb években nem feltétlenül a legalacsonyabb vízszint volt a döntő tényező.
Sokkal inkább az alacsonyabb GDP és a kedvezőtlen időjárás játszott szerepet, valamint az, hogy ekkoriban nyíltak meg a magyarok számára az európai utazási lehetőségek. A szakértők hangsúlyozzák, a média is jelentős hatással lehet a közvélekedésre, hiszen gyakran jelennek meg cikkek alacsony vízállásról már 70-80 centiméteres szintnél is, ami valójában még nem számít kritikusnak.Ungvári Gábor szerint komoly tudati váltásra van szükség, mivel a dolgok stabilitása már nem garantált.
Példaként említette a Tisza-tó 2022-es alacsony vízszintjét, ahol a hírek öngerjesztő folyamatot indítottak el, katasztrofális hatással a helyi vállalkozásokra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy még extrém alacsony vízállás esetén is, mint a Duna esetében, megmaradhatnak a kikapcsolódási lehetőségek.Miért fontos?A klímamodellek előrejelzései szerint a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő olyan alacsony vízállások a Balatonon, amelyeket a látogatók kritikusnak érezhetnek.
Ez negatívan hathat a turizmus gazdasági teljesítményére és a tó tágabb gazdasági környezetére is. A kutatók szerint érdemes az alkalmazkodás ökotechnikai részletein túl annak vezetésén és az állam szerepén is gondolkodni.Egy esetleges vízpótlási beruházást „lakásbiztosításként” is fel lehet fogni, amelynek kezdeményezésében, megformálásában és finanszírozásában aktív szerepet kell vállalniuk azoknak is, akik a Balaton előnyeit leginkább élvezik.
Ez azt jelenti, hogy nem csupán az államtól várható el a megoldás, hanem az ingatlantulajdonosoknak és a vállalkozóknak is be kell majd szállniuk a vízpótlás költségeibe.A hőhullámok gazdasági hatásai is jelentősek. A 2000 utáni európai elemzések szerint a hőhullámok a GDP 1-2 százalékos éves kiesését okozhatják, melynek nagy része nem a mezőgazdaságból, hanem olyan iparágakból származik, ahol a hőség csökkenti a termelékenységet, különösen a kültéri tevékenységeknél.
A turizmusra nézve ez azt jelenti, hogy 40 fokban, árnyék nélkül, a vízszinttől függetlenül, az emberek nem mennek el nyaralni.KitekintésA klímaváltozás hatásainak kezelése során a Balaton esetében is felmerül a vízpótlás szükségessége, nem csupán a jelenlegi, hanem a későbbi, még rosszabb állapotok elkerülése érdekében. Ha nem szeretnénk, hogy a tó területe néhány évenként mocsarasnak
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása