Nelio Biedermann, a mindössze 23 éves svájci egyetemista, a kortárs irodalom egyik legígéretesebb tehetségeként tartják számon. Lázár című regénye, melyet alig húszévesen fejezett be, magyar arisztokrata felmenőinek történeteiből merít ihletet. A kötet gyorsan nemzetközi sikert aratott, és egyedi hangvételével hívta fel magára a figyelmet.
A Lázár című regény négy hónap alatt 200 ezer példányban kelt el német nyelvterületen, kiadási jogait pedig közel 30 nyelvre adták el. Magyarországon a Scolar Kiadó gondozásában, Fodor Zsuzsa fordításában jelent meg. A művet olyan neves személyiségek dicsérték, mint Patti Smith és Daniel Kehlmann, tanárai pedig rendszeresen látogatják telt házas felolvasásait.
A regényt 2025-ben Svájci Könyvdíjra jelölték, és a Független Könyvkereskedők kedvenc megjelenései közé is bekerült. A nemzetközi elismerést jelzi, hogy a Die Zeit „új varázslónak” nevezte Biedermannt, a Guardian pedig érett elbeszélőként méltatta. A siker az Egyesült Államokba is eljutott, ahol a New Yorker és a New York Times is bemutatta a szerzőt.
A Babylon Berlin című sorozat rendezője megvásárolta a regény megfilmesítési jogait, ami tovább növeli a mű ismertségét. Biedermann a Zürichi Egyetemen német irodalmat és filmelméletet tanul, miközben folyamatosan részt vesz nemzetközi könyvfesztiválokon.
Biedermann elmondása szerint az írás iránti szenvedélye nem tudatos döntés volt, hanem fokozatosan alakult ki. Gyermekkora óta sokat olvas, és a Covid-járvány idején egy gimnáziumi pályázat ösztönözte arra, hogy maga is tollat ragadjon. A regény fejezeteiben számos irodalmi utalás található, többek között Thomas Mann, James Joyce, Franz Kafka és Márai Sándor műveire.
A szerző a 21. századi irodalom szerepét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a regénynek nem a közösségi médiával vagy a streaming-platformokkal kell versenyeznie. Ehelyett valami radikálisan mást kell kínálnia, olyasmit, amit a felhasználók nem kaphatnak meg a képernyő előtt. Reményét fejezte ki, hogy az emberek hamarosan belefáradnak a multitaskingba és újra felfedezik az olvasás élményét.
A Lázár alapját Biedermann apai ági magyar nemesi felmenőinek története adja. A család, melyet Ferenc József 1902-ben bárói rangra emelt, bankárként tevékenykedett, és egykor maga a császár is tartozott nekik. A Baranya megyei Szentegáton álló, 1880-ban épült szecessziós kastély, melyhez 1896-ban családi mauzóleum is készült, a regényben szereplő kastély mintájául szolgált.
A regény megírásához Biedermann alapos kutatómunkát végzett. Beszélgetett budapesti nagybátyjával, átnézte a családi archívumot és fényképalbumokat. Emellett többször is visszatért a gyerekkorából ismert helyszínekre, hogy magába szívja az atmoszférát, és a hiányzó részeket a fantáziájával pótolta ki.
A Lázár 1900. január 6-án indul, és a Lázár család három nemzedékének történetét meséli el egészen 1956-os emigrációjukig. A kötet hűtlenséggel, hazugságokkal és kezdetben megmagyarázhatatlan, rémséges jelenségekkel teli, majd fokozatosan varázstalanodó történetet tár fel. A regény a mágikus realizmus és a gótikus elemek ötvözésével egyfajta „Gen Z Jókai-szatíraként” is értelmezhető, melyben Unicumfüggő, hűtlen és képmutató dzsentri hősök szerepelnek.
A mű egyik legérdekesebb paradoxona, hogy az arisztokrácia pusztulása és az ország orosz megszállása, vagyis a régi világ teljes szétesése, mintha közelebb hozná egymáshoz a pedáns, szótlan és rideg családtagokat. Ez a dinamika rávilágít a történelmi változások személyes sorsokra gyakorolt hatására és az emberi kapcsolatok komplexitására. Biedermann a családtörténet hiányosságait és az érzelmek elrejtését is feldolgozza, tükrözve a valós családi emlékek generációkon átívelő torzulásait.
Nelio Biedermann már 16 évesen elkezdett dolgozni a családtörténeten alapuló regényen, többször is újrakezdve a munkát. Elmondása szerint nem volt veszítenivalója, és elsősorban stiláris, írástechnikai kihívásokkal szembesült. Bár elismeri a külső megerősítés fontosságát, saját belső motivációja és hite vezérli az alkotásban.
A fiatal szerző sikere és az irodalom iránti elkötelezettsége példaértékű lehet a digitális korban. A Lázár nemzetközi fogadtatása azt mutatja, hogy van igény az olyan mély, történetmesélő művekre, amelyek alternatívát kínálnak a képernyőn megjelenő tartalmakkal szemben. Biedermann tehetsége és egyedi látásmódja alapján a jövőben is jelentős irodalmi alkotásokra számíthatunk tőle.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása