A magyar labdarúgó-bajnokság, az NB I iránti érdeklődés továbbra is jelentősen elmarad a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) által korábban megfogalmazott céloktól. Bár az elmúlt években enyhe növekedés tapasztalható, az átlagos nézőszám továbbra sem éri el a kívánt szintet. Ez a helyzet komoly kihívás elé állítja a sportágat, és rávilágít a hosszú távú fenntarthatóság hiányosságaira.
Az NB I nyolcadik fordulójában az átlagos nézőszám 4279 fő volt, ami az előző évek enyhén növekvő tendenciájába illeszkedik. A hetedik körben a Ferencváros és az Újpest rangadóján húsz ezren voltak kint, ami ideiglenesen hatezer fölé emelte az átlagot. Regionális összehasonlításban az osztrák élvonal közel kétszer annyi nézőt vonz, átlagosan 8400 főt.
Romániában egy kiemelt mérkőzésre huszonhétezer szurkoló látogatott ki a közelmúltban, míg az NB I a Transfermarkt adatai szerint a szerb, szlovák és szlovén ligákat előzi meg nézőszámban. Fontos megjegyezni, hogy ezek az országok lényegesen kisebb lakossággal rendelkeznek Magyarországhoz képest.
Az MLSZ 2010-ben „A Magyar Labdarúgás Stratégiája – a megújulás évtizede” címmel adott ki egy tanulmányt, amely ambiciózus célokat fogalmazott meg. Akkoriban az átlagos NB I-es nézőszám mindössze 2800 fő volt, és a szövetség célul tűzte ki, hogy 2016-ra elérje a 6000 fős átlagot, majd 2018-ra a 8000 főt. Ezt a stadionok fejlesztésével, nívós mérkőzésekkel és modern közönségszervezéssel kívánták elérni.
A célkitűzések azonban nem valósultak meg, a 2800-ról 4500-ig történő emelkedés elmarad a tervezettől, és a hatezres átlag még 2026-ban is távoli célnak tűnik. Szabados Gábor sportközgazdász szerint a stratégia nem volt kellőképpen megalapozott, és hiányzott belőle a megvalósításra vonatkozó konkrét terv. A szakértő úgy véli, a magyar futballnak nincs válasza arra, hogyan lehetne növelni a nézőszámot a stadionokban.
Az MLSZ főtitkára, Vági Márton elismerte, hogy a 2010-es elvárások túlzóak voltak, és később korrigálták azokat. A szövetség próbálta ösztönözni a klubokat meccsnapi auditokkal, de a kezdeményezések eredménye vegyes maradt. Ahol eredményes a csapat, ott több néző van, ahol kevésbé, ott csökken a nézőszám, ami vidéki bázisokra is igaz.
A sportközgazdász kiemelte, hogy a magyar sportszervezeteknél a marketingtudás hiányos. A klubok nem a jegybevételre fókuszálnak elsősorban, mivel az állami támogatások jelentős részét teszik ki bevételeiknek. Az MLSZ nem használta ki a válogatott sikereit, például a 2016-os Európa-bajnoki szereplés utáni népszerűségi hullámot sem.
A nézők számára a mérkőzésnapi élmény javítása kulcsfontosságú lenne, mely magában foglalja a mérkőzés előtti programokat, a zenei felhozatalt és a büfék minőségének javítását. Különösen a vendégszektorokban tapasztalható lemaradás a kiszolgálás terén. Az állami támogatások rendszere, amely az elmúlt tizenhat évben jelentős forrásokat biztosított a kluboknak, nem kényszerítette őket a piaci alapú bevételek növelésére. Ez a helyzet hosszú távon nem fenntartható, mivel a klubok nem voltak rászorulva a nézőszám növelésére irányuló aktív marketingre és fejlesztésekre.
A jelenlegi helyzetben a labdarúgásnak versenyeznie kell más szabadidős programokkal, mint a mozi vagy a színház. A kluboknak maguknak kellene aktívabban népszerűsíteniük mérkőzéseiket, de a marketing terén komoly elmaradottság tapasztalható. A szövetségnek szigorúbban egységesítenie kellene a mérkőzésnapi élményt, meghatározva a kiszolgálóegységek működését és támogatva a klubok médiamegjelenését.
Az állami támogatások csökkentése vagy átalakítása rákényszerítheti a klubokat arra, hogy piaci alapokon is fenntarthatóbbá váljanak. Ez ösztönözné őket a nézőszám növelésére irányuló valós stratégiák kidolgozására és megvalósítására. Néhány klub már most is próbálkozik nézőszám-növelő kezdeményezésekkel, ami dicséretre méltó ebben a támogatott környezetben. A magyar sportéletben bejelentett drasztikus változtatások lehetőséget teremthetnek a hosszú távú megoldások megtalálására.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása