{ "cim": "Müller Péter Sziámi: Az AI veszélyesebb lehet az atomfegyvernél", "bevezeto": "Müller Péter Sziámi, a Mesterséges Intelligencia Koalíció kulturális munkacsoportjának vezetője, aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban. Szerinte a technológia potenciális veszélyei felülmúlhatják az atomfegyverek jelentette fenyegetést, rámutatva a rendszerekben rejlő elfogultságra és a téves információk generálására.", "cikk_html": "Müller Péter Sziámi, ismert zenész és kulturális szakember, a Mesterséges Intelligencia Koalíció kulturális munkacsoportjának vezetőjeként mélyrehatóan vizsgálja a mesterséges intelligencia (MI) hatásait.
Véleménye szerint a technológia komoly kockázatokat rejt, melyek akár az atomfegyverek jelentette fenyegetést is felülmúlhatják. Kiemelten foglalkozik a rendszerekben rejlő elfogultság és a téves információk generálásának problémájával.Mi történt?Müller Péter Sziámi 2026 tavasza óta vezeti a Mesterséges Intelligencia Koalíció kulturális munkacsoportját, amely a hazai egyetemeket, nagyvállalatokat és magánembereket fogja össze.
Magánemberként kezdett érdeklődni az MI és a kvantumszámítógépek iránt, majd egy barátja MI-generált zenéket gyűjtő platformot indított. Ezen a szálon keresztül hívták meg a koalíció elnökségi ülésére, ahol a kultúra és a gépi intelligencia viszonyáról beszélt, majd felkérték a kulturális munkacsoport létrehozására.Rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia fogalma nem új keletű, már 1956-ban elhangzott egy tudományos konferencián, de a köztudatba csak a chatbotok vitték be.
Az algoritmus szó eredetét egy 9. századi perzsa matematikustól eredezteti, jelezve a téma hosszú előtörténetét.
Sziámi szerint az intelligencia definíciójától függ, hogy beszélhetünk-e már valódi MI-ről.Példaként a Turing-tesztet hozta fel, amely azt méri, meg tudja-e különböztetni az ember a gépi választ az emberitől. Egy nemrég megjelent hír szerint a válaszadók 54 százaléka már a gépi válaszra mondta, hogy emberi.
Hangsúlyozta, hogy bár a gépek szűk területeken már felülmúlják az embert, például sakkban, ez nem azonos Ray Kurzweil szingularitásával, amikor a gép okosabbá válik az embernél.HáttérA mesterséges intelligencia egyik legsúlyosabb problémája a "hallucináció", amikor a chatbot magabiztosan állít valótlant. Saját tapasztalata szerint ez az esetek 9-13 százalékában fordul elő, például amikor egy modell három nem általa írt dalt sorolt fel a legjobbjai között.
Ez a jelenség egy beszélgetésben mulatságos lehet, egy fegyverrendszerben azonban katasztrofális következményekkel járhat.Példaként említette az autonóm rakétákat és drónrajokat, amelyek önállóan hozhatnak döntéseket. Ha egy ilyen rendszer tévesen értelmez egy parancsot, például egyenruhásokat kell megsemmisítenie, egy iskolai egyenruhás kislány is beleférhet a hibahatárba.
Érvelése szerint a gondolkodó, önállóan célt választó drónrajok és mikrodrónok korában az MI veszélyesebb lehet az atomfegyvernél.Az atombombáról legalább mindenki tudja, hogy „nem szabad eldurrantani”, míg egy silóban várakozó okosrakéta „értelmezi a bejövő műholdadatokat, titkosszolgálati adatokat, és egyszer csak úgy dönt, hogy lesújt”. A téma személyesen is érinti Müller Péter Sziámit, aki 1997-ben részt vett a taposóaknák betiltásáért indult nemzetközi civil kampányban.
Elmondása szerint ugyanez a kör fordult most az autonóm fegyverek betiltására, miközben a fejlesztések éppen ellenkező irányba tartanak.Miért fontos?A mesterséges intelligencia hibáinak másik forrása maga az ember. Az önvezető autók korai balesetei rávilágítottak, hogy az algoritmus sokáig nem magát a gyalogost, hanem a zebra csíkjait és a jelzéseket ismerte fel.
A javítások után pedig kiderült, hogy a rendszerek eltérő pontossággal észlelik a különböző bőrszínű embereket.Emiatt Müller Péter Sziámi úgy véli, hogy „az egész AI alapvetően a tízmillió programozó vagy adatbevivő miatt rasszista és szexista”. Az adatcímkézők, akik jellemzően szegényebb országokban, fillérekért osztályozzák az adatokat a modellek betanításához, szintén hozzájárulnak ehhez a problémához.
Ha ez a tendencia folytatódik, az általános mesterséges intelligencia eredeti ígérete, miszerint mindenki javát szolgálja, meghiúsulhat.A kultúrában az MI hatása területenként eltérő. A filmgyártásban „hegyomlás” van: a szinkronszínészek aggódnak a hangklónozás miatt, míg a filmes vizuális effekteket készítő stúdiók számára megkönnyíti a munkát.
A zeneiparban is hasonló a kettősség: egy dalvetélkedőbe beküldött, géppel készített vázlat lenyűgözte a zsűrit, felvetve a jogdíjak kérdését.Miközben kiadói perek zajlanak ezrével, Grimes, a kanadai énekes-producer példája humánusabb megoldást kínál. Ő felajánlotta a hangját feldolgozásokhoz, ötven-ötven százalékos osztozkodással.
Magyar viszonylatban Müller Péter Sziámi a szűk, célzott nyelvi modellekben hisz, ahol a hazai fejlesztések csökkenthetik a hallucinációt, mint például a katolikus tanítóhivatal dokumentumaira épülő Magisterium AI.KitekintésA beszélgetés végén felmerült a kérdés, hogy elkényelmesedünk-e, ha a gép elég jó zenét ad. Sziámi szerint a figyelem kitartása valóban romlik, egy angol kísérletre hivatkozva azt mondta, a kamaszok néhány másodpercnél tovább nehezen időznek el egy témánál.
Ugyanakkor a gyerekei sokkal többet tudnak nála, mert egy pillanat alatt utánajárnak mindennek, amit ő jónak tart.Hogy a psziché felkészült-e erre a gyors változásra, azt szerinte nem tudjuk. A gépet mindenesetre szerszámként kezelné, nem versenytársként.
Hasonlóan ahhoz, ahogy a traktor is erősebb az embernél, vagy a felhőkarcoló magasabb, mégsem élünk versenyben velük. A szintetizátor és a hangosítás megjelenésekor is felháborodott a szakma, majd beépült a mindennapokba.Két dolgot lát biztosnak: a deepfake és az álhírek világában példátlan a zűrzavar.
Ugyanakkor, ha minden nyitottá válik, hosszabb távon akár a hazugság is nehezebb műfaj lesz. A fejlődést pedig nem lehet megállítani, legfeljebb terelni és szabályozni.
Üzenete: „Nem kell betojni. Muszáj bátran élni, különben nem élsz.”", "meta_leiras": "Müller Péter Sziámi, a MI Koalíció kulturális vezetője szerint az AI veszélyesebb lehet az atomfegyvernél, alapvetően rasszista és szexista.
Szabályozásra van szükség.", "cimkek": [ "Mesterséges intelligencia", "Müller Péter Sziámi", "Kultúra és AI", "Autonóm fegyverek", "Adatvédelmi etika" ], "keresesi_kulcsszavak": "artificial intelligence, AI ethics, future technology, digital culture" }
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása