Az MTI egykori erdélyi tudósítója, Gazda Árpád részletes betekintést nyújtott a hírügynökség belső működésébe, feltárva, hogyan vált a szervezet a politikai kommunikáció eszközévé. Nyilatkozata egybeesik a nemrég nyilvánosságra hozott "Narancs csíkos" jelentéssel, amely több száz dokumentált eseten keresztül mutatja be a hírtorzítás mechanizmusait. A jelentés nyomán a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.
Gazda Árpád 2011 és 2022 között volt az MTI erdélyi tudósítója, és személyesen tapasztalta a hírügynökség átalakulását. Elmondása szerint a szakmai döntések helyét egyre inkább az engedélyezési folyamatok vették át, a tudósításokat pedig a politikai kommunikáció igényeihez igazították. Ez gyakran azt jelentette, hogy külföldi politikusok Orbán Viktort vagy a Fideszt bíráló nyilatkozatai eltűntek, erdélyi közéleti szereplők nevei kimaradtak a hírekből, vagy a tudósítások órákon át vártak kormányzati jóváhagyásra.
A 2022-es tusványosi beszéd utáni események jól illusztrálják ezt a gyakorlatot. Orbán Viktor "kevert fajúvá" válással kapcsolatos kijelentései után Nicolae Ciucă akkori román miniszterelnök nemkívánatosnak minősítette a szavakat, kiemelve a tolerancia és az európai értékek fontosságát. Gazda Árpád megírta ezt a reakciót, de a tudósítás sosem jelent meg.
Ugyanezen a napon Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy erdélyi lapnak adott interjúban védelmébe vette Orbánt, tagadva a rasszizmus vádját. Az MTI ezt a hírt is elutasította, azzal az indokkal, hogy "nem kell a témát napirenden tartani". Amikor a romániai politikai vita tovább éleződött, és Klaus Iohannis akkori államfő magyarázatot kért az RMDSZ-től, Kelemen Hunor cáfoló nyilatkozata is eltűnt az MTI rendszeréből.
Egy másik, nem politikai jellegű eset is rávilágít a belső gyakorlatokra. A 2017 körüli csíksomlyói búcsúról szóló előzetes hírbe a főszerkesztő egy előre megírt MTVA önreklámot akart beilleszteni. Ez a bekezdés a Kárpát-medence püspökeinek torockói találkozójáról és egy filmvetítésről szólt. Gazda Árpád ellenőrizte az információt, és kiderült, hogy az esemény nem a leírtak szerint történt meg.
Amikor a tudósító jelezte, hogy törölte a valótlan bekezdést, a főszerkesztő azzal érvelt, hogy "ez egy leegyeztetett szöveg volt", és hozzátette: "ugyan, hát ez egy kegyes hazugság, ez belefér". Gazda Árpád kitartott amellett, hogy nem írhat le valótlan információt, és kérte nevének törlését, ha a bekezdést mégis beillesztik. Végül egy főszerkesztő-helyettes döntött az ő javára, de az újságíró szerint hasonló "kegyes hazugságok" naponta jelentek meg az MTI híreiben.
Az MTI belső átalakulása a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után kezdődött, amikor a hírügynökség fokozatosan eltávolodott eredeti, objektív hírszolgáltató szerepétől. Az erdélyi tudósítói posztot 2011 végén hozták létre, részben a kormányzati politikusok megnövekedett erdélyi látogatásainak lefedésére. Gazda Árpád volt az első, aki ezt a pozíciót betöltötte, és tizenegy éven át dolgozott a szervezetnél.
A "Narancs csíkos" jelentést az MTI külpolitikai témákon dolgozó munkatársaiból alakult Pro Domo munkacsoport állította össze. Ez a csoport több mint egy évtizeden át gyűjtötte a belső levelezéseket, utasításokat és csetüzeneteket, amelyek alátámasztják a hírtorzításra vonatkozó állításokat. A 482 oldalas gyűjteményt az MTI újságírói adták át az MTVA új vezetésének, ami belső vizsgálatot indított el.
Az MTI-nél feltárt gyakorlatok súlyosan érintik a közmédia függetlenségét és a nyilvánosság hiteles tájékoztatáshoz való jogát. Az olyan esetek, amikor kritikus hangok vagy a kormányzati narratívától eltérő információk elhallgatásra kerülnek, aláássák a sajtó alapvető szerepét egy demokratikus társadalomban. A hírek szándékos manipulálása torzítja a valóságot, és megakadályozza a polgárokat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak.
A "kegyes hazugságok" elfogadása és a "nem kell a témát napirenden tartani" típusú utasítások azt jelzik, hogy a szakmai etika és az újságírás alapelvei háttérbe szorultak a politikai érdekekkel szemben. Ez a jelenség hosszú távon rombolja a közbizalmat a médiával szemben, és veszélyezteti a pluralista információs környezetet. Az MTI, mint nemzeti hírügynökség, különösen nagy felelősséggel tartozik a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásért.
A "Narancs csíkos" jelentés és Gazda Árpád vallomása komoly lehetőséget kínál a magyar közmédia működésének átlátható felülvizsgálatára. Az MTVA új vezetése által elrendelt belső vizsgálat eredményei kulcsfontosságúak lesznek a jövőbeni reformlépések meghatározásában. A cél a szakmai integritás és a független újságírás alapelveinek helyreállítása lehet, hogy a közszolgálati média ismét hitelesen szolgálhassa a nyilvánosságot.
Az ilyen jellegű feltárások hozzájárulnak a médiarendszer egészének átláthatóságához és a felelősségre vonhatóság növeléséhez. A közvélemény számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyen azzal, milyen módon alakulnak a hírek, és milyen befolyások érik a tájékoztatást. A jövőbeni intézkedések meghatározóak lesznek abban, hogy az MTI visszanyerje szakmai hitelességét és a közbizalmat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása