Az észak-amerikai eredetű mosómedvék (Procyon lotor) európai elterjedése egy évszázados történet, amelynek gyökerei a náci Németországig nyúlnak vissza. A faj megjelenése a kontinensen különösen érdekes, mivel a kezdeti betelepítést Hermann Göring, a Harmadik Birodalom egyik vezető alakja rendelte el, a vadvilág gazdagítása céljából. Ez a döntés indította el azt a folyamatot, amelynek eredményeként mára több millió mosómedve él Európa-szerte.
A történet 1934 áprilisában kezdődött, amikor állítólag két pár mosómedvét engedtek szabadon a közép-németországi Edersee-tó partján. A BBC beszámolója szerint Hermann Göring, aki a náci vadászati főnök is volt, hozatta be ezeket az állatokat Németországba. Ezzel a lépéssel a náci vezetés közvetve felelőssé vált a jellegzetes "banditamaszkos" emlős európai elterjedéséért.
A kezdeti populáció a "vadvilág gazdagítása" érdekében került a német erdőkbe, ami egy olyan idegenhonos faj bevezetését jelentette, amelynek hosszú távú ökológiai hatásait akkoriban még nem mérték fel.
Levéltári kutatások igazolták, hogy a mosómedvéket valóban szabadon engedték Kassel városától mintegy 50 kilométerre, Frankfurttól északra. Ez a térség vált a mosómedvék európai terjeszkedésének epicentrumává. Kassel ma már "Európa mosómedve-fővárosaként" ismert, ahol a becslések szerint mintegy 30 000 mosómedve él a 200 000 lakosú városi területen.
Ez a rendkívül magas egyedszám jól mutatja a faj alkalmazkodóképességét és a városi környezetben való sikeres megtelepedését.
A mosómedvék azonban nem álltak meg Németország határainál. DNS-elemzések kimutatták, hogy a populáció már a szomszédos országokban, sőt távolabbi régiókban is megjelent. Hollandiában, Svájcban, Svédországban, Spanyolországban és Görögországban egyaránt találkoztak már velük.
Az európai mosómedve-populáció robbanásszerű növekedést mutatott: 1990 és 2018 között 300%-kal nőtt az egyedszámuk, ami jelentős ökológiai kihívásokat vet fel.
A gyors terjedés és a hatalmas populáció mérete felvetette a kérdést, hogy vajon minden mosómedve az 1934-ben szabadon engedett két pártól származik-e. Alain Frantz, a Luxemburgi Természettudományi Múzeum zoológiai kurátora ezt a feltételezést akarta cáfolni. Több mint 400 német mosómedve DNS-ét elemezte, és az eredmények eltérő géneket mutattak, ami arra utal, hogy nem kizárólag ugyanattól a szülői vonaltól származnak.
Ez a genetikai sokféleség arra enged következtetni, hogy a populáció növekedéséhez más források is hozzájárultak.
A legvalószínűbb magyarázat a mosómedvék gyors európai elterjedésére az, hogy az 1934-es betelepítés mellett más állatok is megszöktek fogságból. Például a 2000-es években néhány mosómedve egy olasz állatkertből szökött meg, és sikeresen szaporodott, hozzájárulva a kontinens populációjának gyarapodásához. Ez a kettős eredetmagyarázat – a szándékos betelepítés és a véletlen szökések – együttesen magyarázhatja a mosómedvék rendkívül sikeres európai invázióját és a faj jelenlegi elterjedtségét.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása