Nyugat-Európa legmagasabb pontja, a Mont Blanc magassága a legfrissebb mérések szerint 4807,47 méter a tengerszint felett. Ez az érték 1,29 méteres csökkenést jelent a 2025-ös adatokhoz képest, ami felhívja a figyelmet a hegy dinamikus változásaira. A csúcs magasságát elsősorban a hó- és jégréteg vastagsága befolyásolja, melyet a természeti erők, mint a hőség, a szél és a csapadék folyamatosan alakítanak.
A francia földmérők, a Francia Földmérők Kamarája és Szakszervezete (UNGE) tagjai, egy múlt havi expedíció során végezték el a legújabb méréseket. A felméréshez precíziós műholdas technológiát és drónokat is alkalmaztak, lehetővé téve a jégsapka rendkívül részletes modellezését.
Az adatok szerint a Mont Blanc magassága jelenleg 4807,47 méter, ami 1,29 méterrel kevesebb, mint a 2025-ös felmérés során rögzített érték. Fontos megérteni, hogy a hegy sziklás magja valójában 4792 méter magas, a csúcs tényleges magasságát azonban a rajta lévő hó- és jégréteg vastagsága adja.
Ezt a réteget a hőség, a szél és a csapadék hatására folyamatosan változik. Ez a természetes dinamika magyarázza a hegy magasságának évről évre tapasztalható ingadozását.
Az UNGE 2001 óta rendszeresen figyeli a Mont Blanc alakulását, ezzel hosszú távú adatokat szolgáltatva a hegy változásairól. A most mért 4807,47 méteres érték 1,88 méterrel meghaladja a 2023-ban regisztrált legalacsonyabb szintet, ami azt mutatja, hogy a magasság nem csak csökken, hanem ingadozik is.
Ugyanakkor a 2007-ben mért rekordmagassághoz, a 4810,90 méterhez képest a csúcs jelenleg 3,43 méterrel alacsonyabb. Ez a jelentős különbség a 16 évvel ezelőtti adathoz képest rávilágít a hosszabb távú trendekre, melyek a hegy jégtömegének változását tükrözik.
Az éves mérések segítenek jobban megérteni a gleccserek viselkedését és a hegyvidéki környezet dinamikáját.
A szakértők óva intenek attól, hogy a csúcs évről évre tapasztalható magasságingadozását közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok okozta alpesi jégveszteséghez kössék. Kiemelik, hogy a felületi magasság változása nem feltétlenül jelent teljes jégtömeg-változást, és önmagában nem mond ellent a gleccserek dokumentált visszahúzódásának sem.
Ennek ellenére a klímaváltozás jelentős szerepet játszott abban, hogy idén Nyugat-Európa legforróbb nyarát regisztrálták. Ez a rendkívüli hőség súlyosan érintette az alpesi régiókat, és szédítő sebességű jégolvadást idézett elő.
Ez a kettős jelenség – az éves ingadozás és a klímaváltozás okozta tartós olvadás – komplex képet fest a hegyvidéki környezet jövőjéről.
A klímaváltozás hatásai az Alpokban egyre szélesebb körben és szabad szemmel is láthatóvá válnak. Svájci gleccserkutatók a hónap elején aggasztó adatokkal szolgáltak, figyelmeztetve arra, hogy az ország jégkészletének egyötöde eltűnt az elmúlt öt évben.
Még drámaibb adat, hogy a teljes jégtömeg 5,5 százaléka egyetlen év alatt, 2025 és 2026 között veszett oda. Jean des Garets, a Haute-Savoie megyei földmérési kamara elnöke és a Mont Blanc-expedíció vezetője is megerősítette, hogy a felmelegedés az Alpok többi részén már tisztán megfigyelhető.
Felidézte, hogy a hegymászók útvonalán található Tête-Rousse gleccser szó szerint a szemük előtt olvadt el, és ma már gleccser helyett több ponton is patakokon kell átkelniük. Hozzátette azonban, hogy 4000 méteres tengerszint feletti magasság felett a klímaváltozás hatása egyelőre még nem mutatkozik meg ennyire közvetlenül, ami további vizsgálatokat tesz szükségessé ezen a magasságon.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása