Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter egyértelmű álláspontot fogalmazott meg az új génkezelési technikákkal (NGT) előállított növények uniós szabályozásával kapcsolatban. A miniszter a civileknek írt válaszlevelében hangsúlyozta, hogy a GMO-mentes mezőgazdaság megőrzése Magyarország számára pártpolitikától függetlenül kiemelten fontos nemzeti ügy. Álláspontja szerint az NGT-vel előállított szervezetek jogi és biológiai értelemben is géntechnológiával módosított szervezeteknek tekintendők.
A miniszter kritikusan viszonyul az Európai Unió által elfogadott új szabályozáshoz, mivel úgy véli, az nem biztosítja megfelelően az emberek, a környezet és a mezőgazdasági termelők védelmét. Különösen aggályosnak tartja, hogy az NGT1 kategóriába sorolt növények esetében nem lenne szükség előzetes kockázatértékelésre és megfelelő fogyasztói jelölésre, ellentétben a hagyományos GMO-kra vonatkozó előírásokkal. Gajdos László kijelentette, hogy kockázatértékelés és megfelelő jelölés nélkül ilyen szervezeteket nem lehet forgalomba hozni, és ezt a minisztérium nem támogatja.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözölte a miniszteri állásfoglalást. A szervezetek szerint ez fontos megerősítése annak, hogy a magyar GMO-mentes mezőgazdaság védelme továbbra is széles körű nemzeti ügy. Hangsúlyozták, hogy az innováció támogatása nem jelentheti az elővigyázatosság elvének, az átláthatóságnak, a fogyasztók tájékoztatásának és a gazdálkodók érdekeinek feladását.
A három civil szervezet korábban nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, kérve a Kormányt, hogy védje meg Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságát. Kérték továbbá, hogy a kormány kezdjen egyeztetéseket az NGT-rendeletet szintén ellenző tagállamokkal, és forduljon az Európai Unió Bíróságához az új szabályozással szemben. A miniszteri válasz most azt is egyértelművé tette, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szakmailag készen áll a jogi fellépés előkészítésére.
A minisztérium álláspontja szerint az NGT1 és NGT2 kategóriákba sorolás nem az újonnan létrehozott tulajdonságok és lehetséges kockázatok alapján történik. Ehelyett a megkülönböztetés elsősorban a végrehajtott genetikai módosítások számán és jellegén alapul. Ez a megközelítés a minisztérium szerint nem biztosítja a megfelelő védelmet.
A miniszteri állásfoglalás és a minisztérium felkészültsége a jogi fellépésre kulcsfontosságú lehet a magyar GMO-mentes mezőgazdaság jövője szempontjából. A civilek szerint az Európai Unió Bíróságához fordulás jelenti az egyetlen érdemi lehetőséget arra, hogy Magyarország megvédje a biogazdálkodókat, a fogyasztók választási szabadságát és a hazai élővilágot. A kockázatértékelés és a jelölés hiánya súlyos következményekkel járhat a környezetre és az emberi egészségre nézve.
Az NGT-vel előállított növények uniós jogi státusza alapvetően befolyásolja a mezőgazdasági termelést és a fogyasztói választási lehetőségeket. A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy az NGT-vel előállított növények nem válnak GMO-mentessé attól, hogy az uniós jogalkotók egy részüket kivonják a jelenlegi engedélyezési, kockázatértékelési, nyomonkövetési és jelölési követelmények alól. Ez a helyzet potenciálisan alááshatja a magyarországi GMO-mentes státuszt.
A civil szervezetek most a Kormány pozitív döntését várják a jogi eljárás megindításáról. Emellett sürgetik, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen egyeztetéseket azokkal az országokkal, amelyek Magyarországgal együtt elutasították az NGT-rendeletet. Ezek közé tartozik Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
A magyar GMO-mentesség tényleges megőrzéséhez a civilek szerint már nem elegendő a politikai állásfoglalás. Konkrét és gyors kormányzati döntésre van szükség a jogi lépések megtételére és a nemzetközi együttműködés erősítésére. A minisztérium felkészültsége a peranyag előkészítésére stratégiai fontosságú a további lépések szempontjából.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása