Az elmúlt négy évben, 2020 januárja és 2024 márciusa között a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelentős összegeket, összesen 188 milliárd forintot fordított állami hirdetések elhelyezésére. Ezek a kampányok olyan, a kormánnyal szimpatizáló médiumokban is megjelentek, mint a Pesti Srácok, a Demokrata és a Magyar Hírlap, annak ellenére, hogy olvasottságuk a piaci átlag alatt maradt. Az Átlátszó oknyomozó szervezet egy hosszú peres eljárás után jutott hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek rávilágítanak ezen hirdetések finanszírozási mechanizmusára és piaci értékére.
Az elemzés három konkrét médiumra, a Pesti Srácokra, a Demokratára és a Magyar Hírlapra fókuszált. A Magyar Demokrata hetilap példányszáma 2020 óta stabilan 8000 körül mozog, online felülete pedig napi 15 000 olvasót ér el, ami a piacvezető portálok átlagos olvasottságának mindössze 2,2 százaléka. Ennek ellenére a hirdetési listaárai kiemelkedően magasak: egy statikus kezdőoldali banner heti 8 millió, egy videós banner pedig 17,5 millió forintba kerül. Bár a Kabinetiroda 50 százalékos kedvezményt kapott, a szakértők szerint még így is legalább tízszeresen túlárazottak a hirdetések.
A Pesti Srácok esetében a 2021-es adatok azt mutatják, hogy az Insider Média Kft., a lap akkori kiadója, 653 millió forintos nettó árbevétellel és 8,7 millió forintos veszteséggel zárta az évet. Ugyanebben az évben a Miniszterelnöki Hivatal 504 millió forint bruttó összeget költött 34 hirdetési kampányra a pestisracok.hu oldalon, ami nettó 345 millió forintot jelentett. Ez az összeg a Pesti Srácok 2021-es bevételének több mint felét tette ki, és 59 millió forint Gyula Balásyhoz került. A lap napi látogatottsága 20-30 ezer fő között mozgott 2023-2024-ben, az online hirdetések átlagos listaára pedig napi 500 000 forint volt, ami az online hirdetési piac szakértői szerint szintén jelentősen túlárazott.
A Magyar Hírlap nyomtatott kiadása 2022 nyarán megszűnt, példányszámadatait 2014 óta nem auditálták, akkor napi 7800 példányt adtak el. A 2020-as évek elején az iparági becslések szerint ez a szám napi 2500-3000 példányra csökkenhetett. Online olvasottsága az NMHH adatai szerint 2021-ben átlagosan napi 12 500, 2022-ben 10 200, 2023-ban 63 100, 2024-ben pedig 180 000 volt.
Az Orbán-rendszer egyik központi működési elve a centralizáció, amely a média területén is megnyilvánult. Ennek tökéletes illusztrációja a 2018-ban létrehozott KESMA/Mediaworks, amelybe szinte az összes kormánypárti média tulajdonosa bevonta lapjait, tévé- és rádióállomásait. A kormány stratégiai nemzetgazdasági jelentőségűnek minősítette az összevonást, megakadályozva ezzel a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács beavatkozását. A Mediaworks így a Fidesz hatalmas propagandagépezeteként működött, mintegy 2000 embert foglalkoztatva és közel 500 médiumot üzemeltetve, évi mintegy 50 milliárd forintos költséggel, amelyet nagyrészt állami hirdetési kampányok fedeztek.
Az állami kommunikációt és az összes állami tulajdonú vállalat hirdetési tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal felügyelte, melynek vezetője Rogán Antal volt. Ez a hivatal több tízmilliárdos keretszerződéseket ítélt oda a Balásy Csoporthoz tartozó kommunikációs és marketingcégeknek, amelyek a tartalmakat a "baráti" médiumokhoz juttatták el. A Pesti Srácok, a Demokrata és a Magyar Hírlap azonban nem olvadtak be a Mediaworksbe, hanem a konglomerátum peremén maradtak, feltehetően az "függetlenség" látszatának fenntartása érdekében. Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy a kormánypárti propaganda lelkes terjesztői legyenek.
A megszerzett adatok rávilágítanak arra, hogy az állami hirdetések elhelyezése nem feltétlenül az olvasottság vagy a piaci hatékonyság elvei alapján történt. A kampányok, bár látszólag közérdekűek voltak, valójában a Fidesz propagandáját szolgálták, mint például a nemzeti konzultációkra vagy a "gyermekvédelmi" népszavazásra való felhívások, vagy az "állítsuk meg Brüsszelt" üzenetek. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos "szankciós bombák" kampány is ide tartozott.
Az, hogy a Kabinetiroda a piaci ár tíz-tizenötszörösét fizette ki alacsony olvasottságú médiumoknak, komoly kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásának hatékonyságával és céljával kapcsolatban. A szakértői vélemények egyértelműen a túlárazottságra utalnak, ami azt jelenti, hogy az adófizetők pénzét nem a legoptimálisabb módon használták fel a kommunikációs célok elérésére. Ez a gyakorlat torzítja a média piacát, és mesterségesen tart fenn olyan szereplőket, amelyek piaci alapon nem lennének életképesek.
Az Átlátszó által nyilvánosságra hozott adatok átfogó képet adnak a kormányzati médiafinanszírozás egy sajátos szegmenséről. A jelentős állami hirdetési kiadások, amelyek a vizsgált időszakban 188 milliárd forintot tettek ki, a Balásy Csoporthoz tartozó New Land Media ügynökségen keresztül jutottak el a médiumokhoz. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy a kormányzati üzenetek széles körben terjedjenek, függetlenül az adott médium valós piaci erejétől vagy olvasottságától.
A feltárt adatok megerősítik a korábbi feltételezéseket a média centralizált finanszírozásáról és a közpénzek propaganda célú felhasználásáról. A jelenség rávilágít a magyar médiarendszer sajátosságaira, ahol a piaci logika helyett gyakran politikai megfontolások határozzák meg a média szereplőinek gazdasági életképességét és működését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása