Az elmúlt másfél évtizedben a magyar startup-ökoszisztéma számos nemzetközi sikertörténetet produkált, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország felkerüljön a globális innovációs térképre. Olyan vállalatok, mint a Prezi, a LogMeIn, az NNG, valamint újabban a SEON és az Ominimo is bizonyítják a hazai tehetség és innovációs potenciál erejét. Ennek ellenére a szektorban régóta megfigyelhető tendencia, hogy a gyors növekedésre képes vállalkozások egy bizonyos ponton külföldi jogi entitást hoznak létre.
Egy friss kutatás rávilágít, hogy amennyiben azt szeretnénk, hogy a startupok ne csupán Magyarországon induljanak, hanem itt is növekedjenek és globális sikereket érjenek el, a tőke önmagában nem elegendő. Bár az állam jelentős szerepet vállalt a startupok finanszírozásában, a szabályozási környezet továbbra is ritkán tesz különbséget a startupok és a hagyományos kis- és középvállalkozások között.
A startup-ökoszisztéma szereplői évek óta egyöntetűen az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezőbb adózási feltételek megteremtését tartják a legfontosabb állami feladatnak. Ezek a tényezők kulcsfontosságúak lennének ahhoz, hogy a fiatal, innovatív cégek hatékonyabban működhessenek és versenyképesebbek legyenek a nemzetközi piacon.
A Startup Hungary jelentései is alátámasztják, hogy a magyar startupok külföldre vándorlásának legfőbb okai között szerepel a jobb finanszírozáshoz való hozzáférés lehetősége, az egyszerűbb és átláthatóbb jogi környezet, valamint az alacsonyabb adminisztratív terhek. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják a vállalkozások döntését arról, hogy hol folytatják növekedésüket és hol alapozzák meg globális terjeszkedésüket.
A kutatás éppen azt vizsgálja, hogy a magyar jogalkotás mennyiben képes lekövetni és reflektálni ezekre az igényekre. A cél az, hogy feltárja, milyen mértékben igazodik a hazai szabályozás a startupok speciális működéséhez és növekedési modelljéhez, szemben a hagyományos vállalkozásokra szabott keretekkel.
A startupok dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen egy olyan környezet, amely támogatja az innovációt, csökkenti a bürokratikus akadályokat és vonzó adózási feltételeket biztosít. A jelenlegi helyzetben, ahol a tőke már rendelkezésre áll, a hangsúly egyre inkább a jogi és adminisztratív keretek korszerűsítésére helyeződik át, hogy a magyar startupok ne csak elindulhassanak, hanem hosszú távon is itthon maradhassanak és nemzetközi sikereket érhessenek el. A kutatás eredményei segíthetnek abban, hogy a döntéshozók célzottan fejleszthessék a hazai startup-ökoszisztémát, és megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek révén a legígéretesebb magyar vállalkozások itthon tudnak maradni és globális piacvezetőkké válni.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása