Az OpenAI bejelentése szerint egy speciálisan kifejlesztett mesterséges intelligencia modelljük mindössze néhány nap alatt megoldotta a matematika egyik legösszetettebb és 200 éve megoldatlan problémáját, a Navier–Stokes-egyenleteket. Ez a felfedezés, ha hitelesnek bizonyul, áttörést jelenthet a tudományos kutatásban és a technológiai fejlesztésekben. A Clay Matematikai Intézet korábban 1 millió dolláros díjat tűzött ki a hét úgynevezett millenniumi probléma, köztük a Navier–Stokes-egyenletek megoldójának.
Az OpenAI állítása szerint a megoldási folyamat két fő szakaszból állt. Először ezer MI-ügynököt vetettek be az Euler-probléma, a Navier–Stokes-egyenletek egy egyszerűsített változatának elemzésére. Ezek az ügynökök 50 óra alatt azonosították azokat a pontokat, ahol az egyenletek érvényüket veszíthetik, azaz a matematikusok által „blow-upnak” nevezett jelenségeket.
Ezt követően tízezer MI-ügynök feladata lett, hogy ezeket a „blow-up” jelenségeket kiterjesszék a teljes Navier–Stokes-problémára. Ez a kiterjesztés mindössze 11 óra alatt valósult meg, ami rendkívül gyors eredménynek számít. Az OpenAI egy sajtótájékoztatón azt is megemlítette, hogy egy felhasználó számára az ilyen jellegű feladat elvégeztetése mintegy 15 millió dollárba kerülne.
A cég nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan melyik MI-modellt alkalmazta a feladatra, csupán annyit közöltek, hogy az a legújabb GPT-6 Astra modelljüknél is nagyobb teljesítményű. Venkat Chandrasekaran, az OpenAI egyik szakértője hangsúlyozta, hogy az egyenlet rendkívüli összetettsége miatt maradt megoldatlan két évszázadon át, mivel a hagyományos, kézi számítások felfoghatatlanul bonyolultak lennének.
A Navier–Stokes-egyenletek a newtoni folyadékok súrlódásos mozgását írják le, és alapvető fontosságúak a hidrodinamika, az aerodinamika és számos más tudományág számára. Bár az egyenleteket már 200 éve ismerik, a Clay Matematikai Intézet által felvetett kulcskérdés az, hogy vajon mindig érvényesek-e, vagy vannak-e olyan körülmények, amikor „blow-up” jelenségek miatt értelmetlen eredményeket produkálnak.
A millenniumi problémák közé tartozó Navier–Stokes-egyenletek megoldása régóta foglalkoztatja a matematikusokat. A Clay Matematikai Intézet a kétezres évek elején hirdette meg az 1 millió dolláros díjat a hét kiemelkedő matematikai probléma megoldására, ezzel ösztönözve a kutatókat a legnehezebb feladatok leküzdésére.
Ez a bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Tristan Buckmaster, a New York-i Egyetem professzora és Levent Alpöge, az Anthropic MI-vállalat munkatársa szintén jelentős előrelépéseket tettek a Navier–Stokes-egyenletekkel kapcsolatban. Ők három olyan problémát oldottak meg, amelyeket a fő egyenlet megoldásához vezető lépcsőfokoknak tekintettek, és elmondásuk szerint nagy nyelvi modellek, köztük az Anthropic és az OpenAI modelljei is segítették munkájukat.
Az OpenAI bejelentését követően Buckmaster közleményt adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki az OpenAI eljárásának átláthatatlansága miatt. Állítása szerint az OpenAI csak azután kezdett el dolgozni a probléma megoldásán, miután tudomást szerzett az ő és Alpöge munkájáról. Az OpenAI a sajtótájékoztatón tagadta, hogy Buckmaster és Alpöge bizonyításait vagy promptjait használták volna, és kijelentették, hogy az MI-modelljük által talált Euler-bizonyítás eltér az övékétől.
A matematikai közösség most arra vár, hogy a Clay Matematikai Intézet hogyan ítéli oda az 1 millió dolláros díjat, és milyen módon értékeli az OpenAI állítását. Martin Bridson, az Intézet elnöke jelezte, hogy az értékelési folyamatot nem siettetik, és gondoskodni fognak annak szigorú és alapos lefolytatásáról. Ez a körültekintés elengedhetetlen a tudományos hitelesség megőrzéséhez és a megoldás érvényességének teljes körű ellenőrzéséhez.
Az eset rávilágít a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésére a tudományos kutatásban, de egyben felveti a transzparencia és az etikus eljárásmód kérdéseit is a gyorsan fejlődő MI-technológiák alkalmazása során. A jövőben várhatóan egyre több hasonló, komplex probléma megoldásában játszhat kulcsszerepet az MI, de a tudományos közösségnek gondosan kell kezelnie az ilyen áttörések hitelesítését és elismerését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása