Több százan fejezték ki nemtetszésüket egy mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó kiállítás ellen, mely szerzői jogi és etikai kérdéseket vet fel. A múzeum azonban kitart a bemutató mellett, hangsúlyozva, hogy a kortárs művészetnek foglalkoznia kell a kényelmetlen témákkal. A vita rávilágít a technológia és az alkotás metszéspontján felmerülő komplex dilemmákra, amelyek egyre inkább meghatározzák a modern művészeti diskurzust.
A tiltakozók egy nyílt levélben fogalmazták meg aggályaikat, melyet több mint 900-an írtak alá, követelve a kiállítás leállítását. A Diffuse Control című installáció, amely Beeple projektjét is magában foglalja, a Madison Museum of Contemporary Art gyűjteményéből származó képeket használja fel MI technológiával. A múzeum vezetése azonban jelezte, hogy bár meghallgatják a kritikákat, nem látnak okot a kiállítás megszüntetésére. Az intézmény hivatalos programja szerint az installáció a tervek szerint 2027. január 10-ig marad látogatható, a felmerült aggályokra pedig a múzeum honlapján is reagáltak.
A múzeum kurátora szerint a kortárs művészet feladata, hogy reflektáljon a társadalmi változásokra és a technológiai fejlődésre, még akkor is, ha ez vitákat generál. Különbséget tesz a kritika meghallgatása és az azzal való egyetértés között, a nyílt levelet fontos visszajelzésnek tartva, de nem elégséges indoknak a kiállítás leállítására. A kiállítás három gyűjtemény anyagából merít, melyek közül kettő történelmi, egy pedig kortárs alkotásokat tartalmaz. A múzeum igyekezett felvenni a kapcsolatot a kortárs művek jogtulajdonosaival, köztük hagyatékok kezelőivel és egy még élő alkotóval, és ahol szükséges volt, beszerezte az engedélyeket.
A régebbi alkotások nagy része közkincsnek számít, így azok felhasználásához jogilag nem szükséges külön engedély. A kurátor kiemelte, hogy a közkincs intézménye alapvető fontosságú, hiszen évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtti alkotók szándékait ma már nem ismerhetjük a műveik mai felhasználásáról. Ugyanakkor hozzátette, hogy a közkincs jogi státusza sem old fel minden etikai dilemmát, hiszen felmerülhet a kérdés, milyen célra és milyen technológiai környezetben használják fel az alkotásokat. A múzeum hivatalos tájékoztatásában azt is leszögezte, hogy a kiállításban felhasznált képek nem kerülnek be a Stable Diffusion nevű MI modell tanítóadatbázisába. Ez a fontos megkülönböztetés azt jelenti, hogy az alkotások felhasználása az installáció működéséhez nem jár automatikusan azzal, hogy azokat egy általános célú MI betanítására is felhasználják.
A tiltakozók kifogásai nem kizárólag arra vonatkoznak, hogy a képek bekerülnek-e egy tanítóadatbázisba, hanem arra is, hogy a művészeknek milyen beleszólásuk van alkotásaik ilyen jellegű felhasználásába. Megkérdőjelezik, hogy a jogi megfelelés önmagában elegendő-e egy új technológia etikai megítéléséhez. A kurátor ugyanakkor óva int attól, hogy a múzeumok általános szabályokkal korlátozzák a művészek technológiai kísérletezését, szerinte az alkotóknak lehetőséget kell adni a szabad kísérletezésre, az intézmények feladata pedig a bemutatásra érdemes alkotások kiválasztása. A múzeum maga is rendelkezik informális irányelvekkel az MI használatára vonatkozóan; például saját szövegeit továbbra is emberek írják, és nem használnak generatív MI-t erre a célra.
Ez a párbeszéd a mesterséges intelligencia szélesebb társadalmi hatásainak részét képezi, a digitális szolgáltatások mindennapi használatától az adatközpontok terjedéséig számos olyan területen, ahol az emberek már kapcsolatba kerülnek a technológiával. Gyakran anélkül teszik ezt, hogy minden következményét mérlegelnék. Éppen ezért nehéz lenne egyszerűen kizárni az MI-t a múzeumokból és a művészeti alkotás folyamatából, hiszen az már mélyen beágyazódott a modern társadalomba.
A múzeum álláspontja szerint az MI alkalmazása a művészetben elkerülhetetlen, és az intézményeknek nyitottnak kell lenniük az új technológiákra. Sok művész már most is használ MI-alapú eszközöket, nem feltétlenül az alkotás közvetlen létrehozására, hanem például adminisztratív vagy kommunikációs feladataihoz, mint a levelezés vagy egyéb szervezési teendők. A több mint 900 aláíró követelése ellenére a kiállítás folytatódik, és a múzeum honlapján reagált a felmerült aggályokra, de a nyílt levélben megfogalmazott követelések teljesítéséről vagy a tiltakozókkal kötött megállapodásról nem jelent meg megerősített információ. A vita valószínűleg folytatódni fog, ahogy a mesterséges intelligencia egyre mélyebben beépül a kreatív iparágakba és a mindennapi életbe, új kihívásokat és lehetőségeket teremtve a művészet és a társadalom számára.