Völgyesi Gabriella, az Óbudai Egyetem podcastjának vendégeként, a mesterséges intelligencia (MI) társadalmi hatásairól beszélt. A Unique zenekar énekesnője, aki MI és technológiai szakjogász végzettséggel rendelkezik, hangsúlyozta, hogy az MI egy olyan technológia, amelytől nehéz megszabadulni, és amelytől különböző mértékben, de mindannyian függünk. A jogász szerint szülőként és felhasználóként is kihívást jelent e jelenség kezelése.
Az MI rendszerek célja a felhasználói bevonódás maximalizálása, ami azt jelenti, hogy minél több időt töltenek az emberek a felületek előtt. Az algoritmusok a felhasználók preferenciáinak megfelelő tartalmakat kínálnak, ami szűrőbuborékok kialakulásához vezethet. Ezáltal a gyerekek és felnőttek egyaránt kevésbé válnak érzékennyé a különböző véleményekre, ami aggályokat vet fel a kritikus gondolkodás szempontjából.
A profilozást ugyan a GDPR szabályozza, de a felhasználási feltételeket és a sütiszabályzatokat kevesen olvassák el. Völgyesi Gabriella kiemelte, hogy fontos felismerni, mikor tanulunk mi, és mikor válunk mi magunk termékké. A megoldást nem a technológia teljes elutasításában, hanem a nyelvtudás és a szövegértelmezés fejlesztésében látja, mint olyan képességekben, amelyekkel a jövőben ki lehet tűnni.
A tartalomgyártás terén is jelentős változások tapasztalhatók, mivel az MI-rendszerek egyre inkább átveszik a kreatív szakemberek szerepét. Ezek a multimodális rendszerek képesek szöveget, képet, videót és kódot is előállítani a felhasználói utasítások alapján. Az így generált tartalmak gyakran felveszik a versenyt az emberi alkotásokkal, ami kiszoríthatja a hagyományos szerzőket a piacról.
A szerzői jog a szerzők vagyoni és személyhez fűződő jogait védi, biztosítva az egyéni, eredeti művek oltalmazását. Azonban a nagy nyelvi modelleket gyakran szerzői művekkel tanítják be, anélkül, hogy ehhez a szerzők engedélyét kérték volna. Völgyesi Gabriella szerint a Szilícium-völgyi fejlesztők, mint például az OpenAI, „kvázi lerabolták” a digitálisan elérhető szerzői műveket az internetről.
Az MI által készített szintetikus tartalmak szerzői jogi státusza nemzetközi szinten is formálódik, de az általános álláspont szerint a szerző mindig az ember, a gép pedig csupán eszköz. Ezt a helyzetet a szakjogász a fényképezőgép megjelenéséhez hasonlította, amely szintén forradalmasította a kreatív területet, és végül elfogadottá vált, hogy egy lekattintott élethelyzet is lehet szerzői mű.
Fontos különbséget tenni az egyszerű és a részletgazdag promptok alapján készült alkotások között. Egy alapvető utasításra generált kép, mint egy pohár víz az asztalon, nem minősül szerzői jogi műnek, mert nem fejezi ki az alkotó személyiségét. Ezzel szemben egy komplex, sok lépésen keresztül formált elképzelés manifesztációja már hordozhat szerzői jogi vetületet, az esetek egyedi elbírálása szükséges.
A szerzői jogi törvény szabad felhasználási eseteket is ismer, mint az idézés vagy a paródia, amelyek engedély nélkül is lehetővé teszik művek felhasználását. Ide tartozik a szöveg- és adatbányászat is, amely az MI-tanítás alapját képezi. Jelenleg Európában szabad a szerzői művekkel feltanítani a mesterséges intelligenciát, ami a jogászközösségekben komoly vitákat generál, mivel ellentétes a szerzők monopolhelyzetével.
Az uniós CDSM-irányelv ugyan lehetőséget ad a szerzőknek a jogfenntartó nyilatkozattal való kizárásra, de ennek technikai megvalósítása jogbizonytalanságot okoz. A fejlesztők működése gyakran „fekete doboz” jellegű, mivel a neurális hálón belüli adatok súlyozása üzleti titok, ami megnehezíti a tiltott felhasználások nyomon követését. Ez a helyzet aláássa a szerzők ellenőrzési jogát saját műveik felett.
A zeneiparban a mesterséges intelligencia megjelenése éles törésvonalat okoz. Vannak zenészek, akik elhatárolódnak az MI-től, mert úgy érzik, az elveszi a munkájukat, míg mások képességfokozó eszközként használják. Az MI lehetővé teszi, hogy olyanok is zenét készítsenek, akik korábban nem tanulták, vagy segítséget nyújt ritmusszekció, vokál vagy hangszerelés terén.
A deepfake technológia további kihívásokat vet fel, különösen elhunyt zenészek teljesítményének újraalkotásakor, ami személyiségi és kegyeleti jogi kérdéseket is érint. Élő előadók esetében a hozzájárulás hiánya jelent problémát. Jogsérelem esetén polgári peres úton lehet fellépni, de a sérelemdíj Magyarországon jellemzően nem magas, és a deepfake-en keresztül elkövetett csalásra sincs még külön büntetőjogi tényállás.
Az Európai Unió augusztus 2-tól érvényesíti az AI-rendelet átláthatósági szabályait, amelyek előírják a géppel készített tartalmak jelölését. Ez a lépés növeli az átláthatóságot, de a jogalap nélküli jogdíjhoz jutás továbbra is „macska-egér játék” maradhat, ahogy azt a Spotify példája is mutatja, ahol már jelentős arányban található MI-zene.
Völgyesi Gabriella szerint a felelősség kérdése kulcsfontosságú: bárki generáltathat tartalmat, de annak nyilvánossághoz közvetítése már az ő felelőssége. Az MI-fejlesztőknek és alkalmazóknak is megvan a maguk kötelezettsége, hiszen a gép tévedhet, de sosem lesz felelősségteljes. Az emberi felelősség mindig a teljesítmény mögött keresendő.
A jövő sikeres munkavállalója az lesz, aki képes gyorsan átlátni a gépek által generált hatalmas szövegmennyiséget, és tömören meg tudja ragadni a lényeget. A tudás demokratizálása egyelőre inkább marketingfogásnak tűnik, és a kritikus gondolkodás, valamint a szövegértés továbbra is alapvető készségek maradnak egy MI-vel átszőtt világban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása