Egy közelmúltbeli francia-olasz kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) használatának lehetősége jelentősen befolyásolja az emberek ítélőképességét. A vizsgálat szerint már az is ronthatja a teljesítményt, ha valaki hozzáférhet egy MI-hez egy kérdés megválaszolásakor, még akkor is, ha a választ önállóan is tudná. Ez a jelenség a helyes válaszok arányának csökkenésével és a téves válaszokba vetett magabiztosság növekedésével jár együtt.
A kutatás során a résztvevőket olyan feladatok elé állították, amelyekben a mesterséges intelligencia modellek jellemzően hibáznak. Például filmek vizuális részleteire vonatkozó kérdéseket tettek fel, mint például egy csapat mezének színe egy adott filmben. A vizsgálathoz a Step 3.5 Flash modellt alkalmazták, amely ezekben a specifikus feladatokban rendszerint téves eredményeket produkált.
Az eredmények drámai változásokat mutattak a csoportok között. Azoknak az aránya, akik beismerték, hogy nem tudják a választ, 44 százalékról mindössze 3 százalékra esett vissza, amikor MI segítséget is igénybe vehettek. Ezzel párhuzamosan a helyes válaszok aránya 27 százalékról 9 százalékra csökkent. Érdekes módon a résztvevők magabiztossága jelentősen megugrott, 30 százalékról 76 százalékra nőtt, annak ellenére, hogy a válaszaik pontossága romlott.
Ez azt jelenti, hogy az MI-t használó egyének sokkal magabiztosabban adtak téves válaszokat, még akkor is, ha az adott témában valójában nem rendelkeztek tudással. A kutatók megfigyelték, hogy egyes résztvevők önállóan még helyesen válaszoltak volna, de az MI konzultációja után végül rossz döntést hoztak.
A kutatók megpróbálták pénzjutalommal ösztönözni a pontos válaszadást, de ez csak mérsékelt javulást eredményezett. Azok aránya, akik inkább bevallották, hogy nem tudják a választ, 3 százalékról 8 százalékra emelkedett, a helyes válaszok aránya pedig 9 százalékról 16 százalékra nőtt. Ezek az arányok azonban még mindig jelentősen elmaradtak az MI nélküli csoport eredményeitől, ahol a nem tudom válaszok aránya 44 százalék, a helyes válaszoké pedig 27 százalék volt.
A jelenséget, miszerint az emberek hajlamosak átadni a gondolkodás terhét a mesterséges intelligenciának, a Pennsylvaniai Egyetem kutatói korábban már azonosították. Ők „kognitív megadásnak”, angolul cognitive surrender-nek nevezték el ezt a viselkedést. Egy korábbi, idei kutatásuk szerint az emberek az esetek mintegy 80 százalékában elfogadják a mesterséges intelligencia által adott téves válaszokat.
Ez a korábbi vizsgálat azt is kimutatta, hogy az MI-t használók magabiztosabbnak érzik magukat, mint azok, akik MI nélkül dolgoznak, még akkor is, ha a válaszaik hibásak. Ez a megfigyelés alátámasztja a friss francia-olasz kutatás eredményeit a magabiztosság növekedésével kapcsolatban.
Az új kutatás azonban rávilágít, hogy a probléma gyökere még mélyebben rejlik, mint azt korábban gondolták. Nem csupán arról van szó, hogy az emberek megbíznak a mesterséges intelligencia hibás válaszaiban, hanem arról is, hogy az MI puszta jelenléte is gátolja az egyén saját gondolkodási képességét.
Ez a gátlás megakadályozza az embereket abban, hogy felismerjék saját tudásuk határait és kritikusabban értékeljék az információkat. Az MI elérhetősége csökkenti az önálló gondolkodásra és a problémamegoldásra való hajlandóságot, még akkor is, ha az egyén rendelkezne a szükséges tudással.
A jelenség azt sugallja, hogy a technológia nem csupán segítő eszközként funkcionál, hanem aktívan befolyásolja az emberi kognitív folyamatokat, potenciálisan rombolva az önálló ítélőképességet és a kritikus gondolkodást.
Ennek a jelenségnek komoly következményei lehetnek az egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Ha az emberek egyre inkább az MI-re támaszkodnak a döntéshozatalban és a problémamegoldásban, az hosszú távon gyengítheti az emberi intellektuális képességeket.
Különösen aggasztó ez a gyermekek esetében, akik már a fejlődésük korai szakaszában találkoznak ezekkel a rendszerekkel. Mivel kritikus gondolkodásuk még nem alakult ki teljesen, az MI-vel való korai és túlzott interakció akadályozhatja ezen alapvető képességek megfelelő fejlődését.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia integrálásakor fontos figyelembe venni ezeket a kognitív hatásokat, és olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek elősegítik az önálló gondolkodás megőrzését és fejlesztését a technológia mellett.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása