A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése az üzleti és mindennapi életben alapjaiban változtatja meg a technológiai szolgáltatásokhoz fűződő elvárásokat és a velük kapcsolatos jogi kereteket. Míg a hagyományos szolgáltatásiszint-megállapodások (SLA-k) hatékonyan kezelik például egy szerver leállását, addig az autonóm AI-ügynökök váratlan viselkedése vagy a chatbotok által nyújtott téves információk új típusú problémákat vetnek fel. Ezen kérdések megvitatására került sor a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Üzletfejlesztési Szakosztályának „Robotok pórázon – az SLA-k szerepe” című kerekasztal-beszélgetésén.
A rendezvényt Ritter Marianna, az iLex Group Hungary vezérigazgatója és az MKT Üzletfejlesztési Szakosztályának elnöke moderálta. A panelbeszélgetésen részt vett Benkóné Paulovics Anita (BPA Consulting Kft.), Imre Miklós professor emeritus (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Koza Andrea (AICONO Innovations Kft.) és Pongrácz Ferenc (EGroup Zrt., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke).
Ritter Marianna bevezetőjében kiemelte, hogy az MI megjelenésével olyan események váltak lehetségessé, amelyekre a korábbi SLA-k nem nyújtanak megfelelő választ. Példaként említette, hogy egy AI-alkalmazás önállóan hozzáférhetett más szerverekhez és adatokat nyert ki onnan. Emellett egyre gyakoribbak a beszámolók arról is, hogy autonóm rendszerek fizikai baleseteket okoznak. A probléma súlyát jelzi, hogy az Egyesült Államok vezető AI-fejlesztői is közös egyeztetéseket tartottak a kockázatok kezelhetőségéről, mivel azok egyre inkább kezelhetetlenné válnak.
A hagyományos SLA-k az 1980-as évek óta bevált informatikai eszközök, amelyek előre rögzítik a szolgáltatás nem megfelelő teljesítése esetén járó kötbért vagy kártérítést. Azonban az önállóan cselekvő, tanuló és adaptív mesterséges intelligencia rendszerek esetében a felelősség, a kártérítés és a szolgáltatás minőségének meghatározása sokkal bonyolultabbá válik. Felmerül a kérdés, hogy ki a felelős, ha egy AI-ügynök nem a várt módon működik, vagy egy chatbot téves, akár káros tanácsot ad egy felhasználónak.
Pongrácz Ferenc a beszélgetés során Európa technológiai kitettségére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy az európai felhőpiac több mint 70 százalékát három, nem európai szolgáltató uralja. Ez a függőség további aggályokat vet fel az adatbiztonság, az adatvédelem és a szolgáltatások megbízhatósága szempontjából, különösen az autonóm AI-rendszerek széleskörű elterjedésével. Az európai szabályozásnak és szerződéses gyakorlatnak fel kell készülnie arra, hogy kezelje ezeket a geopolitikai és technológiai kihívásokat.
Az MKT kerekasztal-beszélgetése rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia integrálása a szolgáltatásokba nem csupán technológiai, hanem alapvetően jogi és etikai kérdéseket is felvet. Az SLA-k felülvizsgálata és adaptálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok és felhasználók egyaránt biztonságban érezhessék magukat az egyre autonómabbá váló digitális környezetben. A jövő szerződéseinek képesnek kell lenniük arra, hogy ne csak a szerverek, hanem a „pórázról leszakadó” robotok viselkedését is szabályozzák, minimalizálva a kockázatokat és biztosítva a felelősség egyértelmű kijelölését.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a jogi kereteknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, és proaktívan kell reagálniuk az MI által generált újfajta kihívásokra. Ez magában foglalja az új típusú kockázatok azonosítását, a felelősségi láncok tisztázását és az olyan mechanizmusok kidolgozását, amelyek biztosítják a mesterséges intelligencia rendszerek ellenőrzött és biztonságos működését a szolgáltatási megállapodások keretében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása