Az Indamedia szervezésében megrendezett AI Summit Budapest konferencián szakértők vitatták meg a mesterséges intelligencia (AI) zeneiparra gyakorolt hatásait. A "Kié a zene? Mesterséges intelligencia, szerzői jog és jogdíjak" című kerekasztal-beszélgetésen Bella Levente moderálásával Bíró Zsolt, Lotfi Begi és Horváth Gergely kereste a válaszokat az AI gyors fejlődésére. A fő kérdés az volt, mi történik, ha az AI már nemcsak segít, hanem komplett dalokat is képes létrehozni.
Horváth Gergely egy ProArt tanulmányra hivatkozva sürgős szabályozás szükségességét hangsúlyozta, mivel az AI térnyerése 2028-ig akár 12 milliárd forintot is elvonhat a magyar zeneiparból. Ez a probléma nem csupán szakmai vagy szerzői jogi, hanem nemzetgazdasági szempontból is jelentős. A zeneiparban azonban eltérőek a vélemények az AI megítéléséről.
Lotfi Begi szerint a technológia már a zene része, és nem csak az elektronikus műfajokat érinti. Példaként említette a HUGEL "Movin’ To The Sun" című számát, amely egy mesterséges intelligencia által generált dallal indult. A dal eredetileg a Suno AI-zenei platformon készült demóként, amelyet egy Imael Angel álnéven alkotó magyar hobbizenész töltött fel.
Az AI által generált refrén és dallam gyorsan népszerűvé vált a TikTokon, felkeltve a nemzetközi elektronikus zenei közösség figyelmét. Később HUGEL, a francia lemezlovas, professzionális house-dallá formálta, melyben Ultra Naté énekel. Ez a példa jól illusztrálja azt a kettősséget, hogy az AI kiindulópont lehet, de a végső műben jelentős emberi alkotómunka is megjelenik.
Lotfi Begi kiemelte, hogy az AI számos olyan folyamatot megkönnyít, amelyek korábban nehezen vagy sok munkával voltak elérhetők. Fontosnak tartja azonban, hogy az AI-eszközök milyen tanulási folyamaton mentek keresztül, és milyen zenék, előadók vagy alkotások szolgáltak a modell alapjául. A beszélgetésen kiemelt szerepet kapott a szerzői jog kérdése.
Bíró Zsolt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint szerző csak természetes személy, azaz ember lehet. Az AI használata önmagában nem tiltott, a kihívás az emberi alkotómunka és kreativitás pontos határának meghatározása. A puszta promptolás önmagában nem feltétlenül minősül alkotásnak.
Bíró egy festővel kapcsolatos hasonlattal érzékeltette a problémát: ha valaki utasít egy festőt, az még nem teszi őt festővé. Ha viszont az elkészült anyagot valaki továbbfejleszti, összerakja és kreatív döntésekkel alakítja, az már más helyzet. A jogászok gyakran lemaradnak a technológiai fejlődéshez képest, és az AI esetében különösen nehéz egzakt módon meghatározni a kreatív tevékenységet.
A végső határvonalat egyelőre a bíróságok húzhatják meg az egyes ügyekben. Fontos nemcsak az elkészült dal, hanem annak bemenete is, mivel az AI-eszközök korábbi tudásból tanulnak. A gép nem emberi módon érti a zenét, hanem azt tanulja meg, hogy bizonyos helyzetekben milyen hangzások vagy dallamok szoktak előfordulni.
Az AI használatának egyik fő motivációja a gyorsaság és az alacsony költség. Amit egy emberi alkotó akár egy hét alatt készít el, azt egy AI-eszköz percek alatt létrehozhatja. Felmerül a kérdés, hogy ha az AI által létrehozott művek után jogdíj keletkezik, abból részesedniük kellene-e azoknak az előadóknak és alkotóknak, akiknek a zenéiből az AI modell tanult.
Horváth Gergely szerint a nyár egyik fontos fejleménye volt, hogy megpróbálták pontosabban megfogalmazni a folyamat aktuális állását. Szeptembertől a Suno esetében a korábbi teljes szabadság helyett önszabályozás lép életbe, ami hozzájárulhat az AI-zene és a hagyományos zeneipar viszonyának rendezéséhez. A Spotify új, Mix nevű funkciója, amely szabad remixek készítését teszi lehetővé, szintén felveti a határok kérdését.
Lotfi Begi szerint egy remix elkészítéséhez alapvetően szükség lenne az eredeti előadó beleegyezésére és az új változat megfelelő minőségére. Az AI azonban lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bárki könnyedén készítsen hasonló tartalmakat. Az AI-cégek igyekeznek pozitív képet mutatni, egyre többet beszélnek engedélyekről, díjazásról és átláthatóságról.
A technológia kezdeti fázisa vonzó, mivel a kreativitás alapállapotát teszi mindenki számára hozzáférhetővé. Hosszú távon azonban elgondolkodtató, milyen következményekkel jár mindez a zeneiparra nézve. A közönség reakciója is kulcsfontosságú. Lotfi Begi tapasztalatai szerint a hallgatók gyakran észre sem veszik, ha egy AI által generált zene szól a háttérben.
A szakmában sokan úgy vélik, a gép nem veheti át az ember helyét, de a hallgatók számára nem feltétlenül az alkotás módja a legfontosabb, hanem az, hogy a zene működik-e. Ha egy mesterséges intelligencia által létrehozott dal eljut a világ különböző pontjaira, bekerül a bulikba, és egy DJ-szett csúcspontjává válik, akkor a technológia már nem csupán kísérlet, hanem egyfajta alkotó is.
Ez a jelenség rávilágít arra, hogy az AI már képes nagy slágereket termelni, és a kerekasztal résztvevői szerint ez még csak a kezdet. A jövőben várhatóan még több AI-generált tartalommal találkozhatunk, ami tovább formálja a zeneipar struktúráját és működését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása