Az elmúlt időszakban sokan tapasztalhatták a klímaváltozás hatásait, különösen a városi területeken, ahol a hőségérzetet tovább fokozza a burkolt felületek által kibocsátott forróság. E jelenség mélyebb megértéséhez járul hozzá a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének nemrég publikált kutatása, amely számszerűsítette a burkolás környezeti terhelését. A tanulmány részletesen vizsgálja, mennyi hűtési energia vész kárba a talajok lefedésével, és hogyan befolyásolja ez a városi mikroklímát.
A MATE kutatói 1971 és 2024 közötti napi meteorológiai adatsorokat elemeztek, hogy modellezzék a hazai burkolt felületek alatti, felső 75 centiméteres talajréteg vízgazdálkodását. Ezen adatok alapján megállapították, hogy országos szinten évente mintegy 0,14 – 0,29 köbkilométer csapadékmennyiség nem tud közvetlenül a talajba szivárogni és helyben hasznosulni. Ez a jelentős víztömeg, ha bejuthatna a talajba és onnan elpárologhatna, országosan mintegy 400 petajoule hűtési energiát szolgáltatna.
Ez az energiaátlag 145 megajoule négyzetméterenként, ami nagyjából 40 kilowattóra elektromos hűtésnek felel meg. Waltner István, a MATE egyetemi docense kiemelte, hogy durva becslések szerint egyetlen négyzetméter lefedett talaj éves szinten annyi hőt vonhatna el a környezetéből, amennyit egy átlagos otthoni légkondicionáló berendezés 10-13 órányi folyamatos, maximális teljesítményű működés alatt fogyaszt el. Ez a megdöbbentő adat jól szemlélteti a burkolás mértékének súlyos környezeti következményeit.
A városi hőszigethatás jelensége régóta ismert, és a burkolt felületek kulcsszerepet játszanak annak kialakulásában. Ezek a felületek, mint például az aszfalt és a beton, sokkal gyorsabban melegszenek fel, és lényegesen jobban tartják a hőt, mint a természetes, növényzettel borított területek. Ez a hőmérséklet-különbség jelentősen hozzájárul a városi környezetben tapasztalható magasabb hőmérséklethez.
A burkolás másik káros hatása a talajok víztározó kapacitásának elvesztése. A lefedett területeken a csapadék nem tud beszivárogni a talajba, ami akadályozza a természetes vízvisszatartást és felborítja a helyi hőháztartást. Ez a folyamat nemcsak a hőség fokozásához vezet, hanem a talajnedvesség csökkenésével a növényzet fejlődését is gátolja.
A MATE kutatásának eredményei egyértelműen rávilágítanak a burkolással lefedett talajok szerepére és jelentőségére a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A számszerűsített adatok erős érveket szolgáltatnak a városi zöldítési projektek és a fenntartható területfejlesztési stratégiák mellett. A természetes felületek megőrzése és helyreállítása kulcsfontosságú a városi hőszigethatás mérséklésében és a klímaváltozás hatásainak enyhítésében.
A talajok vízvisszatartó képességének helyreállítása nem csupán a hűtési energia megtakarítását eredményezné, hanem hozzájárulna a városi ökoszisztémák ellenálló képességének növeléséhez is. A párolgás révén történő természetes hűtés, amelyet a burkolás akadályoz, alapvető fontosságú a kellemesebb mikroklíma megteremtésében. A kutatás tehát nem csupán problémát azonosít, hanem konkrét, mérhető előnyöket is felvázol a zöldebb városi környezet kialakításával kapcsolatban.
A kutatási eredmények különösen aktuálisak a jelenlegi környezetvédelmi törekvések fényében, amelyek a túlzott betonozás visszaszorítását célozzák. Magyarországon naponta mintegy 11-13 focipályányi terület tűnik el a természetes körforgásból a burkolások és építkezések miatt. Ez a riasztó tendencia hosszú távon súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel járhat, ha nem történik változás.
Ezen problémára hívta fel a figyelmet a Klímatudomány 10 mögé beálló tudósok által indított „Túlbetonozva” kampány is a nyár elején. A kampány keretében fotópályázatot hirdettek, amelyen az ország legsúlyosabb betonnal borított területeit keresték, ezzel is felhívva a közvélemény figyelmét a jelenségre. A MATE szakértői remélik, hogy kutatásuk eredményei ösztönözni fogják a városok zöldítési folyamatait és a fenntarthatóbb területgazdálkodási gyakorlatok elterjedését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása