Anita Orbán, Magyarország külügyminisztere hétfőn, az EU külügyminisztereinek luxembourgi tanácsülésére érkezve kiemelte, hogy Magyarország híreket vár Kijevből az ukrán parlamenttől a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslat elfogadásáról. A miniszter köszönetet mondott minden érintettnek az eddigi erőfeszítésekért, hangsúlyozva, hogy a jogszabály biztosítja a magyar nyelvű oktatást és a kisebbségi iskolák jogi védelmét Ukrajnában.
Ez a törvénytervezet, melyet az ukrán parlament oktatási bizottsága a múlt héten már jóváhagyott, előfeltétele volt annak, hogy a magyar kormány hozzájáruljon két csatlakozási fejezetcsoport megnyitásához szükséges levél elküldéséhez. Anita Orbán szerint a levél jóváhagyása elengedhetetlen egy kormányközi konferencia megrendezéséhez. Hozzátette, hogy a megállapodások végrehajtása kulcsfontosságú, és ezt magyar, valamint kormányközi szinten is figyelemmel kísérik majd, elsősorban egy kárpátaljai magyar szervezeteket képviselő oktatási munkacsoporton keresztül.
Hétfőn Anita Orbán megerősítette, hogy az Európai Unió hivatalosan is jóváhagyja Oroszország elleni szankcióinak eddigi legkiterjedtebb bővítését. Ez a lépés 800 szervezetet vagy vállalatot, valamint közel 750 magánszemélyt céloz. A szankciók elsősorban az orosz hadiipart és az ukrajnai megszállt területeken tartott orosz választásokban részt vevőket érintik.
A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország kétoldalú és nemzetközi eszközökkel is rendelkezik a feltételek betartásának biztosítására. Az első fejezetcsoport megnyitásának ideiglenes mérföldköveként beillesztették a csatlakozási folyamatba, hogy Ukrajna végrehajtson minden megállapodásban foglaltat. Kiemelte, hogy Ukrajnának tiszteletben kell tartania kötelezettségeit, és minden megbeszélt pontot teljesítenie kell.
Ukrajna külügyminisztere, Andrii Sybiha korábban háláját fejezte ki az MTI által „zöld lámpának” nevezett előkészítő szintű jóváhagyásért, amely két fejezet megnyitásához vezethet. Azonban az EU hivatalos naptárában ezen a héten nem szerepel kormányközi konferencia Ukrajnával vagy Moldovával, ellentétben más tagjelölt országokkal. Az ilyen konferenciákat jellemzően a csatlakozási fejezetek megnyitására vagy lezárására használják.
Az EU-csatlakozási folyamat során a tagjelölt országoknak el kell fogadniuk az uniós jogszabályokat, amelyek több mint harminc fejezetre és hat csoportra (klaszterre) oszlanak. A fejezetek megnyitása és lezárása, valamint maga a csatlakozás is a tagállami kormányok egyhangú támogatását igényli. Ez a folyamat hatalmas mennyiségű jogszabály elfogadását és végrehajtását követeli meg.
2022-ben, az orosz agresszió kezdetét követően, az akkori magyar kormány kezdetben sürgette a tárgyalások megkezdését Ukrajnával, de később tétovázott, sőt blokkolta is a folyamatot. Ukrajna végül 2023-ban kapott tagjelölti státuszt, ami a tagállamok egyhangú döntése volt. Ezt követően az Orbán-kormány beleegyezett az EU tárgyalási keretébe, de később blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna készen állt rá.
Az első klaszter végül idén júniusban nyílt meg, miután Ukrajna és az új magyar kormány megállapodásra jutott a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelméről, amit ideiglenes mérföldkőként is beillesztettek az első klaszterbe. A második fejezetcsoportról szóló tárgyalások júliusban kezdődtek, de a magyar kormány szeptemberben blokkolta az összes fejezetcsoport megnyitását, valószínűleg a kisebbségi jogokról szóló megállapodással kapcsolatos viták miatt. A Financial Times a múlt héten arról számolt be, hogy a magyar kormány „eljárási, de szimbolikus” lépést tehet, egy levél elküldésével, két fejezet kapcsán, ami előfeltétele azok megnyitásának, de nem azonos magával a megnyitással.
Ukrajna kötelezettségvállalásainak betartása, különösen a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozóan, alapvető fontosságú az EU-csatlakozási folyamatban való előrehaladásához. A kisebbségi jogok kérdése kulcsfontosságú ideiglenes mérföldkővé vált, amely közvetlenül befolyásolja a csatlakozási fejezetek megnyitását. A magyar kormány álláspontja jelentős hatással van Ukrajna uniós integrációjának ütemére, mivel a csatlakozási lépésekhez egyhangú tagállami támogatás szükséges.
A javasolt jogszabály biztosítaná a magyar nyelvű oktatást és a kisebbségi iskolák jogi védelmét Ukrajnában, ami a kárpátaljai magyar közösség számára létfontosságú. A magyar kormány a megállapodások végrehajtását szorosan figyelemmel kíséri majd egy oktatási munkacsoporton keresztül, és kétoldalú, valamint nemzetközi eszközöket is felhasznál a feltételek betartásának biztosítására. Ez a szigorú ellenőrzés rávilágít a kisebbségi jogok kérdésének kiemelt jelentőségére a magyar külpolitika számára.
António Costa, az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy további fejezetcsoportok nyílnak meg Ukrajnával az EU csúcstalálkozóig, amely csütörtökön kezdődik. Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa hétfőn megjegyezte, hogy ezen a héten négy kormányközi konferencia is megrendezésre kerülhet, és Ukrajna kivételes elkötelezettséget mutat az uniós tagság iránt.
Eközben más tagjelölt országok is haladnak a csatlakozási folyamatban: Montenegró hétfőn három csatlakozási fejezetet zárt le, ezzel 35-ből 21-re emelve a lezárt fejezetek számát, és várhatóan 2028-ban csatlakozik. Albániával is terveznek kormányközi konferenciát kedden egy fejezet lezárására. Azonban Ukrajnával és Moldovával hasonló találkozók egyelőre nem szerepelnek az EU minisztereit képviselő testület napirendjén, ami jelzi a folyamatban lévő kihívásokat és a magyar feltételek teljesítésének fontosságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása