Magyar Péter miniszterelnök Pozsonyban, egy V4-es csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Ukrajnának konkrét intézkedéseket kell hoznia a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítására. A kormányfő szerint Magyarország csak ezt követően tudja támogatni Ukrajna további uniós csatlakozási fejezeteinek megnyitását. A megbeszélés során a magyar-ukrán kapcsolatok alakulásáról is részletesen szó esett.
A miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar és ukrán kormányok júniusban politikai megállapodásra jutottak a kárpátaljai magyarok oktatási, kulturális, nyelvi és közigazgatási jogait illetően. Azonban az egyeztetett konkrét intézkedések végrehajtása még nem történt meg, ami akadályozza a további magyar támogatást. Magyar Péter hozzátette, hogy a Tisza Párt támogatta Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak első és hatodik fejezetének megnyitását, ezzel jelezve az elkötelezettséget a folyamat iránt.
További fejezetek megnyitását azonban csak egy teljesítményalapú csatlakozási folyamat keretében tartja indokoltnak, amely a tényleges előrelépéshez köti a támogatást. A miniszterelnök példaként Szerbiát említette, amely 12 évvel ezelőtt kezdte meg a csatlakozási folyamatot, mégis mindössze hatból két fejezetet nyitottak meg számára, rávilágítva a folyamat hosszadalmas jellegére.
Magyar Péter szerint közel 300 000 magyar él Szerbiában, akik közül sokan Magyarországra utaznak dolgozni vagy tanulni, és gyakran órákat várnak a schengeni határnál. A miniszterelnök igazságtalannak tartja, hogy mindenki a fejezetek megnyitását sürgeti Ukrajna számára, miközben az első vagy a hatodik fejezet tárgyalásaiban sem történt előrelépés. Ez a helyzet a magyar kormányfő szerint diszkriminatív lehet a többi tagjelölt országgal szemben.
A kormányfő álláspontja szerint méltánytalan lenne, ha Ukrajna gyorsabban haladna az uniós csatlakozás felé, mint azok a tagjelölt országok, amelyek már évek óta dolgoznak a kritériumok teljesítésén. Kiemelte, hogy ez egy sokéves folyamat, amelynek sikeres kimenetele egyáltalán nem garantált, és a feltételek teljesítése elengedhetetlen. Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben találkozik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Magyar Péter nem zárta ki a lehetőséget, jelezve a párbeszéd nyitottságát.
A sajtótájékoztatón szóba került a Beneš-dekrétumok ügye is Szlovákiával kapcsolatban, ahol szintén nem történt előrelépés a kétoldalú tárgyalások során. A miniszterelnök bízik abban, hogy hamarosan eredmény születik ezen a téren Magyarország és Szlovákia között, és a problémák megoldódnak. Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyetértettek abban, hogy ezeket a kérdéseket szakértői szinten kell előkészíteni, de ez a munka még nem indult el.
Magyar Péter meggyőződése, hogy a szlovák miniszterelnöknek is érdeke a megoldások megtalálása, ami hozzájárulna a két ország közötti kapcsolatok javulásához. Hozzátette, hogy a kétoldalú szinten nem lehet előrelépést elérni, amíg nincs legalább valamilyen fejlődés az állami kártérítés nélküli földelvonások és a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető börtönbüntetés kérdésében, melyek alapvető jogi aggályokat vetnek fel.
A miniszterelnök szerint a közép-európai országok közötti együttműködés megerősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak, ami a régió fejlődését szolgálná. Kiemelte az észak-déli közlekedési kapcsolatok fejlesztését, mint például a Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasút projektjét, amely akár Bécsig is meghosszabbítható, jelentősen javítva a regionális mobilitást.
Emellett lehetőségeket lát az energiaiparban, a védelmi iparban, a digitalizációban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban való együttműködésre, melyek mind hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez. Magyar Péter szerint a V4-es országok erős alapot képezhetnek Közép-Európa számára, amelyhez később más országok, például Ausztria, Románia és a balkáni államok is csatlakozhatnának, szélesítve a regionális együttműködést.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása