Magyarországnak fel kell készülnie az éghajlatváltozás okozta extrém jelenségekre, miközben egy új klímatörvény kidolgozása zajlik. Az Alkotmánybíróság kötelezése nyomán a parlamentnek ambiciózusabb szabályozást kell alkotnia, figyelembe véve a nemzetközi jogi és emberi jogi kötelezettségeket. A civil szféra aktívan részt vesz a jogszabály előkészítésében, egy átfogó javaslatcsomaggal segítve a minisztériumi munkát.
Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a 2020-as klímatörvény 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célját, és előírta egy ambiciózusabb szabályozás megalkotását az Országgyűlés számára. Ezt követően 180 civil szervezet összefogásával egy közel 60 oldalas törvénytervezet készült el, amely a parlament jogalkotási menetrendjére is felkerült. A kormány bejelentése szerint várhatóan novemberben fogadják el az új törvényt, melynek előkészítése során a civilek javaslatait is figyelembe veszik.
Dr. Sulyok Katalin nemzetközi és környezetjogász, a civil klímatörvényt kidolgozó munkacsoport tagja, részletesen bemutatta azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyeket az új jogszabálynak szabályoznia kell. Ezek a pontok alapvető nemzetközi jogi, emberi jogi és alkotmányjogi kötelezettségeket jelentenek Magyarország számára, így elengedhetetlen, hogy szerepeljenek az új törvényben. A minisztérium már dolgozik a jogszabályon, ígéretet téve a civil javaslatok megfontolására.
A jelenleg hatályos, 2020-ban elfogadott klímatörvény hiányosságokat mutat mind a már bekövetkezett klímahatásokhoz való alkalmazkodás, mind a kibocsátáscsökkentés terén. Nem tartalmaz érdemi szabályokat az alkalmazkodásra, elégtelenek a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó előírásai, és hiányoznak belőle a felelős intézmények, a jogalkotási feladatok, a határidők, valamint a végrehajtásra vonatkozó garanciák. A civil tervezet kidolgozásakor a hazai szakértő civilszervezetek évtizedes tapasztalataira, valamint a természettudományos eredményekre támaszkodtak a vízgazdálkodás, a tájvédelem és a klímavédelem területén.
Az éghajlatváltozás minden gazdasági és társadalmi szektort érint, ezért az új törvénynek iránymutatást kell adnia a tájhasználat, a vízgazdálkodás, az önkormányzati feladatellátás, az élelmiszeripar, a katasztrófavédelem, az egészségügy és az oktatás területein is. A civilek átfogó szabályokat várnak, melyek a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás sokkszerű hatásaival szembeni ellenállóképesség három fő területét ölelik fel. A nemzetközi jogi környezet is megerősíti a cselekvés szükségességét, hiszen az ENSZ Nemzetközi Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága is hozott már döntéseket, amelyek értelmében az államoknak kötelességük megvédeni polgáraikat a klímaváltozás súlyos hatásaitól.
A felmelegedés féken tartásának egyetlen hatékony módja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ehhez elengedhetetlenek az átlátható és nyomon követhető rövid- és középtávú célok, amelyek Magyarországot a 2050-re kitűzött klímasemlegesség állapotába vezetik. A nemzetközi bíróságok döntései alapján a 2030-as céloknak ambiciózusabbnak kell lenniük, és 2050-ig több köztes célszámot is meg kell határozni. Dr. Sulyok Katalin kiemelte a karbonköltségvetés fontosságát, amelyben az állam meghatározza a 2050-ig még kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét, majd ezt elosztja az egyes szektorok és időtávok között. Ez a tervezési eszköz segíti a gazdaságot a karbonsemleges átállás előre tervezésében, amelyre Magyarország is nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt 2015-ben.
A gazdasági szektor a fő kibocsátó, így a vállalati szereplőkön múlik a kibocsátások csökkentése. Jelenleg azonban a vállalatoknak nincs jogi kötelezettségük a karbonsemleges átállásra, ezen változtatni kell a hatékony klímavédelem érdekében. Magyarországnak jobban ki kell használnia a szél- és geotermikus energiát a napenergia mellett. A klímavédelem szorosan összefügg a természetvédelemmel is, mivel az erdők és természetes zöld felületek képesek megkötni a légkörbe már kibocsátott gázokat. Ezért szükséges a tájhasználat megváltoztatása, a zöld területek megőrzése és bővítése, valamint a víz tájban tartása. Az erdőkezelési gyakorlatban is változásokra van szükség, például a védett területeken történő tarvágások megszüntetésére.
Az új klímatörvénynek nem csupán az előre látható klímahatásokhoz való alkalmazkodásra kell felkészítenie az országot, hanem az extrém, váratlan jelenségekkel szembeni ellenállóképességet is erősítenie kell. Ennek részeként az ország túlélési tervét is rögzítenie kell, például a stratégiai élelmiszer- és takarmánytartalékok újbóli felállításával, amelyek korábban megszűntek. Kiemelt jelentőséggel bír a számonkérhetőség biztosítása, hiszen a jogkövetkezmények nélküli kötelezettségek könnyen üres ígéretekké válhatnak. A közigazgatási és polgári jogi felelősségnek is szerepet kell kapnia ebben.
Az államnak kötelezettsége az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok és lehetséges jövőbeli forgatókönyvek megosztása a nyilvánossággal. Ez lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek, vállalatok, városok és gazdálkodók a legfrissebb információk alapján hozzanak döntéseket a megváltozott éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásról. Az átlátható adatszolgáltatás révén az egyének is részt vehetnek a jövőjüket érintő döntések meghozatalában, és nyomon követhetik, valamint számon kérhetik a vállalások teljesítését. Ez a fajta nyitottság és elkötelezettség alapvető a sikeres klímavédelmi stratégiák megvalósításához.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása