A mesterséges intelligencia (MI) vállalati alkalmazkodásának gazdasági és biztonsági vetületeiről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya. Az eseményen elhangzottak rávilágítottak Magyarország és a tágabb dél- és kelet-európai régió kihívásaira az MI technológiák integrálásában, valamint a kapcsolódó kockázatokra és a lehetséges megoldásokra.
Az Eurochambres felkérésére készülő európai kutatás előzetes eredményei egyértelműen mutatják a mesterséges intelligencia adaptációjának gazdasági előnyeit. A vizsgálat szerint minden egyes százalékpontnyi MI-adaptáció növekedés 0,28 százalékponttal emeli a vállalatok egy főre jutó árbevételét. Ez a számadat aláhúzza az MI-ben rejlő potenciált a termelékenység és a gazdasági teljesítmény növelésében, és egyben figyelmeztet a lemaradás következményeire is.
Sajnos a kutatás rávilágított arra is, hogy a dél- és kelet-európai térség, melynek Magyarország is része, tartós lemaradásban van az MI-technológiák bevezetésében és alkalmazásában. Ez a regionális hátrány komoly kihívást jelent a versenyképesség szempontjából, és hosszú távon befolyásolhatja a gazdasági növekedési pályát.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében a helyzet különösen aggasztó. A szakértők kiemelték, hogy a magyar kkv-szektorban az alapvető digitalizációs elmaradás és a biztonsági tudatosság hiánya súlyos kockázatokat hordoz magában. Ez a kettős probléma gátolja az MI-megoldások hatékony bevezetését, és sebezhetővé teszi a vállalatokat a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben. A digitalizációs alapok hiánya megnehezíti az új technológiák integrálását, míg a biztonsági tudatosság hiánya növeli a rendszerek sérülékenységét.
A mesterséges intelligencia teljes ellátási lánca további komplex problémákat vet fel, mivel súlyos geopolitikai függőségeket hordoz. Ez azt jelenti, hogy az MI-hez szükséges hardverek, szoftverek és szakértelem globális elosztása politikai és gazdasági feszültségek forrása lehet, ami befolyásolhatja az egyes országok hozzáférését és önállóságát ezen a stratégiai területen. A függőségek csökkentése és a diverzifikáció kulcsfontosságú lehet a nemzetbiztonság szempontjából.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői hangsúlyozták a felsőoktatás kulcsfontosságú szerepét a kialakult helyzet kezelésében. Véleményük szerint az oktatási intézményeknek az alkalmazkodóképesség és a transzferábilis készségek fejlesztésére kell összpontosítaniuk. Ennek oka, hogy a technológiai változások üteme rendkívül gyors, és a konkrét szaktudás gyorsan elavulhat. Ezzel szemben az általános problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és az új ismeretek elsajátításának képessége hosszú távon is értékálló marad, felkészítve a jövő munkaerőpiacának kihívásaira.
Összességében a mesterséges intelligencia adaptációjában tapasztalható magyarországi lemaradás komplex problémakört jelent, amely gazdasági, biztonsági és oktatási szempontból is sürgős beavatkozást igényel. A digitalizációs hiányosságok pótlása, a kkv-k biztonsági tudatosságának növelése, a geopolitikai függőségek kezelése, valamint a felsőoktatás megújítása mind elengedhetetlen lépések ahhoz, hogy Magyarország sikeresen felzárkózzon az MI-korszak kihívásaihoz és lehetőségeihez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása