A magyar kormány tíz orosz diplomatát utasított ki az országból kémgyanú miatt, amit a külügyminiszter jelentett be. András Rácz, a Magyar Külügyi Intézet Oroszország-szakértője szerint ez a lépés két üzenetet hordoz: egyet Oroszországnak, egyet pedig a nyugati szövetségeseknek. Az intézkedés lényege, hogy új korszak kezdődik Magyarország és Oroszország viszonyában.
A magyar külügyminiszter bejelentése szerint tíz orosz diplomatát kértek fel az ország elhagyására, mivel kémtevékenységgel gyanúsítják őket Budapesten. A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény értelmében a diplomáciai státuszban külföldön dolgozók kötelesek betartani a fogadó ország törvényeit, és csak legális eszközökkel gyűjthetnek információt. Rácz András elmondása szerint ez a diplomáciai terminológia arra utal, ha egy diplomatát kémkedésen értek.
Az érintettek kilétét sem Oroszország, sem a magyar fél nem hozta nyilvánosságra, ami bevett gyakorlat az ilyen esetekben. A szakértő szerint a NATO-országok információs rendszereiben azonban ezek a nevek keringenek. A kiutasítás időzítésével kapcsolatban Rácz nem tudott részleteket közölni nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Minden nagyobb orosz nagykövetségen számos hírszerző tiszt dolgozik, akik különböző szervezetekhez tartoznak. Az SVR a külföldi hírszerzésért, a GU (korábbi GRU) a katonai hírszerzésért felel, de az FSB is részt vesz már a külföldi hírszerzésben. Ezek az ügynökök diplomáciai fedés alatt tevékenykedhetnek, de akár sofőrként vagy házastársként is dolgozhatnak.
A kémek emberi hírszerzési forrásokat toboroznak, ami a hidegháború idején is bevett gyakorlat volt. A toborzás alapulhat kompromittáló információkon vagy ideológiai rokonszenven is. Rácz kiemelte, hogy 2022 februárja után, amikor az Európai Unióból napok alatt több száz orosz diplomatát küldtek haza, Magyarország nem csatlakozott ehhez a folyamathoz. A cseh nagykövetség létszámát például több mint százról tizennyolcra csökkentették.
Orosz szempontból logikus volt, hogy azokon a helyeken növeljék a létszámukat, ahol nem történtek kiutasítások, és Magyarország évekig ilyen hely volt. Az orosz kémek aktívan használják a schengeni övezetet, széles körben utaznak Európán belül, és számos műveletet hajtottak végre Magyarországon kívül is.
A magyar lépés kettős üzenete a nyugati szövetségesek felé a bizalom helyreállítását célozhatja, míg Oroszország felé a kapcsolatok új szakaszát jelzi. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova oroszellenességre hivatkozva adott magyarázatot, amit Rácz sablonos válasznak tart. Az orosz nagykövet is „ideológiailag motivált oroszellenes retorikáról” beszélt, de ezek a nyilatkozatok elsősorban a hazai közönségnek szólnak.
Oroszország tipikus válasza a kölcsönösség elve, azaz ha egy ország tíz diplomatát utasít ki, ők is ugyanannyit küldenek haza. Azonban a döntéshozatal egyre zártabbá válik Oroszországban, így nehezebb előre látni a pontos reakciót. Az orosz parlament felsőházának vezetője ugyan utalt arra, hogy a magyar adófizetők fizetik meg az árát, de Rácz szerint az ilyen kijelentések inkább a hazai választóknak szólnak, különösen a közelgő parlamenti választások idején.
A Paks II. bővítési projektet részletes nemzetközi szerződések szabályozzák, és a visszalépés feltételei titkosak. Rácz szerint Oroszország számára nem lenne logikus a projektből való kivonulás. A Roszatom a világ legnagyobb atomipari vállalata, és egy EU- és NATO-tagállamban épített erőmű globális referenciapontot jelent számukra. A kivonulással „ágyúval lőnék magukat lábon”.
Oroszország erőforrásai nem végtelenek, különösen a kisebb, nem szláv nyelvű országok esetében. Az ilyen helyeken nehéz megfelelő embereket találni, például magyarul beszélő diplomatákat. A kiutasított személyek pótlása komoly kihívást jelenthet számukra.
Bár a kölcsönös kiutasítás valószínűsíthető, a döntéshozatal egyre átláthatatlanabbá válik Oroszországban. Az esetleges gazdasági válaszok valószínűsége alacsony, különösen a Paks II. projekt esetében, amely stratégiai fontosságú Oroszország számára. A magyar lépés elméletileg segíthet Magyarországnak kilépni korábbi diplomáciai elszigeteltségéből és helyreállítani a bizalmat a nyugati partnerekkel, ami az Orbán-kormány idején meggyengült.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása