A magyar lakosság a korrupciót az ország egyik legjelentősebb problémájának tekinti, ám a Tiszta Úton kutatási program keretében végzett reprezentatív közvélemény-kutatás szerint kevesen tennének lépéseket, ha korrupciós cselekményt észlelnének. A felmérés rámutatott arra is, hogy a nyilvánosság eltérő mértékben tolerálja a különböző korrupciós eseteket. Az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál hangsúlyozta, hogy a korrupcióról sokat beszélnek Magyarországon, és az áprilisi választások egyik kulcstémája volt.
Az Integritás Hatóság által készített, „Tiszta Úton” című közvélemény-kutatás eredményei szerint a magyarok mindössze negyede tenne aktív lépéseket, ha korrupcióval találkozna. A felmérés, amely az első átfogó vizsgálat a témában, azt is feltárta, hogy a lakosság közel 70 százaléka nem tudja, melyik intézményhez fordulhatna korrupciós ügy bejelentése esetén. A válaszadók 73,6 százaléka elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, de csak 26,8 százalékuk jelezte, hogy cselekedne.
A kutatás adatai 2025-ből származnak, és a megkérdezettek 42 százaléka vett részt benne, ami kiemelkedően magas arány. A felmérés szerint a korrupció a magyarországi problémák rangsorában az infláció és az egészségügy után a harmadik helyen áll. A válaszadók 41,6 százaléka tartja a korrupciót a legnagyobb problémának, és 42,4 százalékuk szerint „rendkívül elterjedt”, míg 31,3 százalék „jelentősen elterjedtnek” ítéli. A megkérdezettek 45,7 százaléka úgy vélte, hogy a korrupció jelentősen növekedett 2020 és 2025 között. A lakosság több mint egyharmada úgy érzi, hogy a korrupció nagymértékben vagy nagyon nagymértékben befolyásolja mindennapi életét, és háromnegyedük valamilyen mértékben érintettnek érzi magát.
A kutatás bemutatóján Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke kiemelte, hogy a korrupcióval kapcsolatos párbeszéd intenzív, és a téma kiemelt szerepet kapott a választási kampányban. Annak ellenére, hogy a téma régóta napirenden van, ez az első alkalom, hogy egy ilyen átfogó és reprezentatív felmérés készült a lakosság korrupcióval és integritással kapcsolatos tapasztalatairól. A „Tiszta Úton” közvélemény-kutatást évente megismétlik majd, és kiegészítik üzleti vezetők, valamint kormányzati tisztviselők körében végzett felmérésekkel is. Az üzleti vezetők körében végzett adatgyűjtés már be is fejeződött.
A kutatás során az Integritás Hatóság munkatársai tisztázták a korrupció és az integritás fogalmait. A korrupciót úgy definiálták, mint amikor egy egyén, csoport vagy intézmény visszaél a rábízott hatalommal személyes előny szerzése céljából, ami jellemzően a közérdek sérelmével vagy törvények, szabályok, illetve integritási normák megsértésével jár. Korrupciónak minősül az is, ha valaki előny szerzése érdekében személyes előnyt kínál vagy nyújt egy hatalommal felruházott személynek, csoportnak vagy intézménynek. Ezen eseteket akkor is korrupciónak tekintik, ha azok valamilyen vélt vagy valós közérdek ürügyén történnek.
A felmérés egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy bár a magyar társadalom magasnak tartja a korrupció szintjét és elítéli azt, mégis kevesen cselekednének. Biró Ferenc Pál és Vajda Kinga, a projekt vezetője szerint ez az ellentmondás elsősorban az információhiánynak, a bizalmatlanságnak és a félelemnek tudható be. A lakosság nagy része nem tudja, hová fordulhatna bejelentésével, és sokan úgy vélik, a hatóságok nem tudnak védelmet nyújtani a bejelentőknek. Ezért sokan úgy érezhetik, hogy a bejelentés nem vezetne érdemi eredményre, és félnek attól, hogy ők maguk szenvednék el a következményeket.
Vajda Kinga kiemelte, hogy a korrupció érzékelése statisztikailag kimutathatóan rontja az emberek szubjektív jóllétét, ezért fontos a jelenség jövőbeni felmérése és nyomon követése. Biró Ferenc Pál szerint létfontosságú, hogy a kormány bizalmat építsen, és szélesebb körben ismertté, valamint biztonságosabbá tegye a bejelentési csatornákat. Az államnak meg kell védenie azokat, akik felszólalnak, és bizonyítania kell, hogy a bejelentéseknek valós következményei vannak.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a magyarok eltérő mértékben tolerálják a korrupciós cselekményeket. Míg a megkérdezettek 90,6 százaléka elfogadhatatlannak tartja a pénzért cserébe nyújtott előnyt, addig az ajándékot csak 68,7 százalék, a szívességet pedig 63,9 százalék ítéli el. A panelbeszélgetésen felmerült, hogy a mindennapi életben előforduló, személyes előnyre irányuló cselekedetek – mint például a szerelőnél a számla elhagyása vagy egy focimeccsre szóló jegy elfogadása cégvezetőként – a hatóság definíciója szerint korrupciónak minősülnek.
Azonban Dr. Andrea Szabó, az ELTE Társadalomtudományi Kar Politikatudományi Intézetének kutatója szerint az ilyen esetekben ritkán valósul meg a hatalommal való visszaélés, így ezek kívül eshetnek az Integritás Hatóság definícióján. Dr. Orsolya Vincze, a K-Monitor Közhasznú Egyesület jogi szakértője a definíció további bővítését javasolta, például a jobb iskola eléréséért nagymamához bejelentett lakcím esetében. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy hosszú távon az oktatás, a korrupció és az integritás iránti attitűdök átalakításával érhető el változás, hogy a társadalom ne csak a nagymértékű korrupciót, hanem a mindennapi életben használt „kis kiskapukat” is elutasítsa. Rövid távon azonban Andrea Szabó szerint a szakpolitikák, azaz az állami erőfeszítések hatása a legerősebb.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása